Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-19 [028]
Kézirat Tizenegyedik kiadás Q,30 —— Budapest, 19S 1 , december 19. / ' XI. évfolyam, 290,szám, MEZŐGAZDASÁG, / Az Orszá os Mezőgazdasági Kamara közgyűlése. Folytatás 3, / - A különböző intézkedések közül, amelyeknek egész sorozata van tervbe véve, nem kivánok többel foglalkozni, csak egyet említek, amire az elnök ur is utalt és ez az, hogy a mezőgazdasági kamarák költségvetésének felét a földmüve lésügyi tárca viselje. Ennek r. kívánságnak eleget tettem mert a kamarákat feltétlenül abba a helyzetbe kell juttatni, hogy feladatuknak teljes mértékben megfeleljenek. A kamarákkal m ég ma is nehezen bsarátkoznak meg egyesek, pedig azok a megogazdasági termelésnek ós az agrártársadalomnak élő és védő szervei, amelyek, ha nem volnának meg, létre kellene azokat hivni s már is olyan eredményeket tudnak felmutatni, amelyek nekem, mint földművelési miniszternek mindenidőben-nagy segítségemre Vannak az agrár-kérdések megoldásában, - Az egységes agrárfrontról is említést tett az elnök ur. Legyünk meggyőződve arról, hogy minél több uton törekszünk elérni a célt, amely nem lehet más, mint a gazdasági élet megerősítése, az ország lakóinak minél jobbá és boldogabbá tétele, annál nehezebb azt elérni* Viszont a kamarában megalkottuk az egységes frontot, ahol a gazdatársadalomnak minden eg r es képviselője zöld asztalokhoz ül és igyekszik a lehetőség határain belül az ellentétedet kiegyenlíteni. Itt tárjuk fel józanul és komolyan a bajokat s keressük az orvoslás módját, nem jelszavakkal, hanem komoly formában. Itt alakul ki az egységes agrárfront , amely az crszág legerősebb és legbevehetetlenebb védőbástyája. Ez a kemény, keserű munka blztositja az ország jövőjét ós boldogulását és biztosítja minden becsületes dolgozó magyarembernek a véres verejtéke ujján azt, hogy becsületesen megélhet. Viharos taps fogadta M a y e r miniszter szavait, amely után K o ó s Mihály igazgató tett javaslatod a kamara alapszabályainak módosítására, majd bemutatta a kamara évi jelentését,amel^y el kapcsolatosan vázolta az elkövetkező munka közelebbi céljait. A bajokkal már mindenki tisztában van - mondta - és most a fejlődés eszközeit kell mogkbresni, A kedvezőtlen konjunktúra redukcióra kényszeritett más termelési ágakat, a mezőgazdaságban redukcióról azonban még beszélni sem szabad. Megkönnyíti^ a kamara és a gazdák munkáját a földművelési miniszternek az a javaslata, amely a mezőgazdadégi termények árujeggyel való ellátásáról szól és amely után a márkázott magyar árutecrx számára megnyílnak a világ összes piacai, !>e emellett rendszert kell vinnünk a termelésünkbe és a rendszer s termelés munkájának keresztülvitelébe ocleállitjuk a kamarákat. Ennek n munkának az alapján kell kiépíteni a gazdák órtékesitéséti szerveit. Ha a szövetkezeti értékesítés idáig nem vált be, annak az az oka, hogy nem állott mögötte rendszeres termelés. A gazdatársadalom erejét tehát a rendszeres termelésbe és értékesítésbe kell kontemplálni. Beszéde végén a mezőgazdasági munkásság kérdésével foglalkozott^: Koós Mihály igazgató. Mint mondta, - a gazda boldogulása boldogullást jelent a munkásságnak Is, de viszont a mai nyomott viszonyok még súlyosabb mértékben nehezednek a munkásság vállaira, A munkásság napról-napra él ée helyzetével számolni kell. Ezen a téren a hagyományos részmüvelés rendszere az, ''mely gazdasági és szociális szempontból s legkielégitöbb, de emeilett is keresni kell azt a rendszert, amely a munkásság védelmét alegjóbban blztositja, / Lelkes taps, / A jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s elsőnek B o t t 1 i k József országgyűlési képviselő szólt ho-zá, aki köszönetet mondott a kamara elmúlt évi munkásságáért. Majd a gabona, főleg a buza árstabilizációjának kérdésével foglalkozott s megállapította, hogy csak az sőt lehet az utolsó gát és az ultlma rátlo^ kxx" mezőgazdaságot összeomlással fenyegető veszedelem ellen, örömének adott kifejezést, hogy a különböző ' 1 *ölcsönö v kel igyekeznek a mezőgazdasági hitelt megoldani , nem pedig azzal "7 az indítvánnyal kísérleteznek, ara. ly az OMGE-ban hangzott el es amely kényL szereszkazökkel igyekszik belső piacot teremteni a zálogleveleknek. / Folytatása következik, / , _ 1
