Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-19 [028]
MAGYAR CRSZA&OS TUDOSITC* Kézirat _ Tizenkettedik kiadás &yc Budapest, 1929, december 19. / —<*• XI, évfolyam, 29Ö,szám, MEZŐGAZDASÁG, / Az országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlései Folytatás 4./ «- Nem szabad bra#hiummal nekimenni ennek a verdesnek s a mezőgazdaság boldogulása csak külföldi kölcsönnel érhető el. Kifogásolta a takarékossági elv lineáris értékesítését, mert a kultúra várhat a fejlődés* sel és az építkezések is várhatnak* osak a mezőgazdaság, mint az ország jövedelmi forrásának az alapja, nem nélkülözheti az aktiák folytatását, mert sfeükség van a vetőmagakcióra ^ az állattenyésztés kérdésének megoldására egyaránt, 3 kérni kell az össskormányt,'hogy a. földművelés i tárca dotációját hagyja meg az eddigi keretek között, A gyáripar az ország lakosságának csak hét százalékát föglakeztatja, mégis megkülönböztetett bánásmódkan'részesül, az ország 75 százalékát feglalk#ztató mezpgazdasággal szemben. Bölcseh és okosan kell megszervezni a gazdafrentet s nem kell leereszkedni, sem a félúton találkozni, mert a kamarába* mindenki együtt van, A további feiszólalásekban érdekes és főleg a mezőgazdasági munkásság helyzetével foglalkoz 0 vita alakult ki, V á s á r y Jézsef a kamara intézményében látja a gazdaegység biztesitékát,ahel a munkásság is kellő számban van képviselve. Felhívta a szervezkedésre a figyelmet, mert hiszen minden szervezkedés nélkül 29oi törvényhat°sági tag közül 1600 gazda jutott a törvéhyhat g ságokba. Befejezésül a mezőgazdasági munkásság helyzetének a javítás <ét sÜT(fpte, ami egyúttal a tjtílső fégy&szt^piac emelkedését jelenti, S z á v o z d Richárd a mezőgazdasági rentabilitás biztosítására hivta fel a figyelmet s kifogásolta, hogy a budapesti tőzsdén nem a keresőlet és a kinálat szerint, hanem a liverpooli és a chicagói jegyzések szerint szabják meg az árakat, Elegen kikelt a túlzott iparpártoíás ellen, amivel szemben a buza árának diktatórikus védelmét követelte , Mészáros ^stván a felsőháznak kisgazda tagja a mezőgazdasági munkások szociális viszonyaival foglalkozott, A boza árának 5-6 pengős áresése - mondta - a legnagyobb veszteséget a munkáscsaládokra"nézve jelenti, fipő-akciót és ruha-akciót kell indítani a mezőgazdasági elhagyott munkásság felsegélyezésére és ebből a munkábélelsösorban a birtokos osztálynak kell kivenni a részét. Bál int György a gazdatársadalom megszervezését sürgette, Erdélyi Aladár pedig ugyancsak a mezőgazdasági munkásság helyzetével foglalkozott. Mint mondta, hiába vár a gazdatársadalom arra, hogy az ipar ég a kereskedelem majd'belátja, hogy érdekei azonosak a gazdaerdekékkel, itt harcra van szükség, K-sp$S**?/y y*y-y*-~*-•• >"?,•• ;;,v>y^*yx.»*|[jüL :•• •' *: *r/.....-• *x$j£K±r. ami nem jelenti azonban azt, hogy a gyárkéményeket le kell rombolni és a boltokat be kell csukni. Szükség van az akciók folytatására a mezőgazdaság megmentése szempontjából, de nem igazgat°sági állásokat kell kreálni, hanem a kormányzat gondos ténykedésének kell érvényesülnie, főleg a mezőgazdasági munkásclg./ ellátása tekintetében, Pe elsősorban munkaalkalmakat kell teremteni, hogy dolgozhassanak a mezőgazdasági munkások és kenyeret tudjanak hazavinni családjaiknak. Szász József a földbirtokrefcrm egy-két visszásságét ismertette, majd F r ü h w i r t h Mátyás országgyűlési képviselő a közmunkák megindítását sürgette az egész országban, mint a legalkalmasabb m°don az egyre növekvő mezegazdasági munkanélküliség elháritására, Berta Mihály a belföldi piac megerősítés ének:: w^Jaeí :;Xtc'v. szükségességét hangoztatta,mert mint mondta, hiába kerül ki külföldre a gabona, :>•.:•. ha Idehaza nem tud megélni a mezőgazdasági munkásság. Szeder Ferenc a mezőgazdasági munkásság betegségi - baleseti 03 aggkori biztositásárél szolé törvényjavaslat benyújtását sürgette, C 1 á h Mihály pedig az araté munkádra vonatkozó több mint 30 éves törvény megváltoztatására tett javaslatot. / Folytatása következik. /
