Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-03 [027]

MAGYAR rRSZAGOS TUBOSET6 2. törvényszéki kiadás. Budapest,1929.december 3. i— 3Z.INDEK0S EMBERÖLÉS BŰNTETTÉINEK KÍSÉRLETÉÉRT EGYÉVI ES HAROMHÓNAFI BOR TÖNBlí 'TE TÉSRE ÍTÉLTE A TABLA RÁCZ ISTVÁN NYUGALJ IKZCTT CSENEÖRTCRZSCRMESTERT. Rácz István csendőrtörzsőrmester az 1924 évben a lakiteleki csendőrőrsön teljesített szolgálatot és egy izben sikeresen nyomozott egy buzalcpási ügyfca ben. A nyomozás során jó ismeretségbe került a károsulttal, özvegy Kosztolányi Pálnéval. A csendörtörzsormester és KosztolényiáÉ között egyre barátsá gosabb lett a viszony, ugy hogyx Rácz Cstván, aki nemsokára nyugdijba vonult, kiköltözött Kosztolánylné lakiteleki portájára. Itt lakott Kosztolányi nénál az asszony elvált 3eánya,^ aki éppen abban az időben vált el törvényesen férjétől, Szentkirályi Lászl°tól. Szentkirályi tudomást szerzett arról,hogy Rácz István volt feleségétől és volt anyósánál Lakitelken lakik.Az elvált férj, aki még mindig szerelmes volt feleségébe, féltékeny lett a volt csendőr őrmesterre és sértegető, valamint fenyegető íevelekkel árasztotta el Kosztolányiék portéját. A viszony egyre inkább elmérgesedett a két férfi között, ugy hegy 1926 júliusában Rácz István Kecskeméten az utcán nyL lvánosan leköpdöste Szentkirályi Lászlót. Rácz István ezt az esetet követően a kecskeméti rendorkc pitányságnál fegyvertartás iránt kért engedélyt és kérését azzal okol ta meg,hogy mint volt nyomozónak, számos ellensége van és ezek ellen van szük sére eset lege s védekezés'/l a fegyverre. Szentkirályi zászló valahogyan tudomást szerzett Rácz Istvánnak erről a kérelméről és bejelentette a rendőrkapitányságon azt a gyanúját,hogy a volt csendőrőrmesternek valószinüen azért van szüksége fegyverre, hogy Szentkirályival áll súlyos ellenség! viszonyban. Rácz István ennek ellenére megkapta az engedelmet a fegyvertartásra és ilyen előzmények után 1926 november 3-án Kecskeméten véletlenül újra összetalálkozott a két férfi egymással. Szentkirályi egy üzletbe menekült Rácz István elől, aki azonban az ut^án megleste haragosát és amikor Szentkirályi László órák múlva előmerészkedett a vaskereskedésből, Rácz István szó nélkül előkapta pisztolyát é3 hét lépés távolságról Szentkirályira sütötte. A browning kétszer egymásután csütörtököt mondott, a harmadik lövés pedig nem talált. Rácz István ellen szándékos emberölés bűntettének kisérlete miatt bűnvádi eljárás indult A kecskeméti törvényszék előtt megatrtott főtárgyaláson a válótt azzal védekezett,h*gy csak riasztó lövést adett le Szentkirályi Lászlóra,mert ugy látta, hogy a sértett a vasüzletben éppen pisztolyt vásárolt és igy attól félt,hogy Szentkirályi László a most vásárolt fe yvérrel őt akarja megtámadni. A csendőrtörzsőrmesternek ezt a védekezését a kihallgatott tanuk merőben megcáfolták és bebizonyosodott Szentkirályi Lászlónál nem is volt pisztoly. A törvényszék Rácz Istvánt, aki jogosulatlan fegyverhasználat miatt, valamint testi sértés vétsége óimén még aktív csendőr korában öthonapi börtönbüntetést szenvedett el, erre a sulyositó körülmény re való tekintettel egyévi és hathonapi börtönbüntetésre, valamint hivatalánál elvesztésére Ítélte. A budapesti királyi Ítélőtábla Kállay-tanácsa most ezt az elsőfok ki ítéletet megváltoztatva, a vádlottat a fennforgó enyhitó körülményekre való tekintettel egyévi és hárcmhóriapi börtönbüntetéssel sújtotta. /UOT/Ky. NYCLOHÓNAFI BÖRTÖNRE ELT.LTE PEL A TÁBLA A SULYS TESTI SÉRTÉSÉRT ELÍTÉLT VIRTUSKCDó FÖLDMŰVES BÜNTETÉSIT. Farsang keddjén Jászberényben Kabók József módos parasztgazda házánál nagy mu latság volt, amelyen számos férfi és nő vett részt. A vendégek jócskái beboroztak és éjfél felé a hangulat már nagyon rózsás volt. Ekkor az egyik vendég Palotai Kászló, fiatal földműves virtuskodva odaszólt a házigazdának: "Józsi bácsi, pofonüssem?" "Üss, ha érdemlem!" - válaszolta a meglepett a házigazda. Erre Palotai Lászl° se sz°, se beszéd, hatalmasan pcfonvágta KabóK Józsefet. Nagy dulakodás támadt,df a vendégek széjjelválasztották a verekedőket és lát szólag elcssndesedett a botrány. Amikor hajnal felé a társaság oszladozni kezdett, Palotai László egy óvatlan pillanatban kisurrant az udvarra, keresett magának egy hatalmas füzfadorongot és ezzel vendéglátó gazdáját, Kabók Józsefet a sötét udvaron hátulról hatalmas lendülettel fejbevágta. A kemény kun koponya behorpadt,de egyéb hiba nem történt. A szolnoki törvényszék súlyos testi sértés vétsége miatt perbe fogta Palotai Lászlót, aki a főtárgyaláscn azzal védekezett,hogy a farsangi mulatság alkalmával az öntudatlanségig lerészegedett. A vádlottnak ez a véde kezese nem állt meg,mert a kihallgatott tanuk megcáfolták. Ezért a szolnoki törvényszék Palotai Lászlót az enyhítő szakasz alkalmazásával nógyh ónapi fogházbüntetésre ítélte. A tábla Dusárdy-tanácsa Barcza-Rctter Béla főügyész vádbeszédének meg hallgatása után a vádlott büntetését nyolehbnapi börtönre súlyosította. A táblai ítélet ellen a vádlott védője semmiségi panaszt jelen tett bc. /MOT/Ky.