Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-03 [027]
\ 4.tőrvényszéki kiadás* Budapest , 1929.december 3. ERDÉLYI BÉLA "KÖLTEMÉNYE" MI ATT HUSZ PENGŐBEN MARASZTALTA A TÖRVE NYSZEK A PESTI NAPLÓT ÉS MESTER SZERKESZTŐT. A feleséggyilkcsság ciraén életfogytiglani fegyházra itélt Erdély Béla - mint ismeretes - "keltőként "Szerepelt » A Pesti Napló 1927. december 25-iki számában "részletek Erdélyi Béla naplójából" cimen négyhasábos terjedelemben foglalkoztak Erdélyi Béla f.-gházi életével és ezzel kapcsolatban mint költőt mutatta be a cikiró Erdélyit, s leközölte "özvegyen" cimü versét. Ez a vers - mint később kiderült * korántsem Erdélyi Béla költői sL kotása, hanem Gáspár Sándor jónevü költő müve, aki "Szerelmes ördög" cimü gyűjteményében még 1919-ben megjelentette mégpedig "Debreceni emlék" cimen. Gáspár szerzői jegbitorlás óimén kártérítési perrel támadta meg a Festi Naplót és a lap felelős szerkesztőjét,Mester Sándort, akii kel szemben 5oo pengő kárösszeget számitett fel. A plágiumnak egy másik peres következménye már egyesség utján befejezést nyert. Gáspár ugyanis zárlati pert indított Turcsányi Gyula hirlapiró ellen , aki egyik szerkesztője volt annak a könyvnek,amely "Modern bűnözők" cimen hagyta el a sajtot é s amely Erdélyi Béla verseként leközölte Gáspár Sándor versét. A törvényszék a ps r során elrendelte a zárlatot a könyvnek arra a lapjár a> amelyen X a plagizált vers van. a per azonban érdemi elbirálés nélkül egyességgel nyert befejezést. A Festi Napló ellen inditott szerzői jogbitorlás kérdésében ma volt folytatólagos tárgyalás Nyity Zoltán dr. törvényszéki birónál,aki ítéletében lo-lc pengőben marasztalta a F es ti Naplót, 11letve Mester Sándor szerkesztőt. A törvényszék megállapította a jóhiszeműséget és kimondta, hwgy csupán annak az összegnek az erejéig jár a kártérités$ Gáspár Sándornak, amennyit a verséért a laptól kapott volna, ha ő adja át leközlés céljából. A jóhiszeműséget azért állapította meg a törvényszék, mert - mint az Ítéleti indokolá s mondja - aáspér könyve a plágium alapját képző verssel . itií évvel ezelőtt jelent meg és a szerkesztő nem emlékezhetett arra, hogy egy ilyen tárgya és szövegű költemény könyvalakban napvilágot látott. A perköltséget Nyirybiró mindkét részre vonatkozóan megszüntette. /MOT/SY. — - KÜLÖNÖS HÁZAS SÁGKÖZ VE TIT ÉS . Székely Endre dr. törvényszéki egyesbiró most tárgyalta Faragó Jenő házasságköztitő csalásli ügyét. A vádirat szerint Faragó 1927. márciusában egy hirdetést tett közzé, smely szerint egy előkelő földbirtokos keres házasság céljából elvált vagy özvegy asszonyt. Vér Julianna olvasta a hirdetést és elment Faragóhoz, aki rábeszélte őt, hogy kössön egy úgynevezett "gyorsházasságot", ami abból áll,hogy a MmiHBiwmgMiJjw felek h. házasságkötés után néhány nap múlva elválnak. Faragó bemutatta Vér Juliannát Fuchs Alajos rokkant, idegbeteg embernek. A házasságkötés céljaira és iratok beszerzésére Faragó Vér Juliannától 164o pengőt kapott s a házasságkötés meg is történt. Amikor azután a válásra került volna a sor, Fuchs Lajos nem akar válni,sőt apr°bb összegekkel meg Is zsarolta Vér Juliannát, megfenyegetve,hogy a munkahelyén nagy botrányt rendez.. Ez az állapot körülbelül egy évig tartott, Vér Julianna sehogysem tudott szabadulni Fuchs Alajostól,mi re- Faragó tanácsára feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrség Faragó szerepét nem látta teljesen tisztázottnak és ezért vád alá is helyezte az ügyeszs ég. Faragó Jenő a mai tárgyaláson azzal védekezett,hogy Vér Julianna azzal a mesével kereste fel,hogy Erdélyben gazdag arökség vár reá. Az örökséget azonban csak ugy kaphatja kézhez, ha mint elvált asszony szerepel. Vér Júlia kérésére azután közvetítette a házasságot. Az ügyész vádbeszédében azt hangoztattá,hogy Faragét jogtalan haszonszerzés vezérelteFaragó egész életére tönkretette ezt a szerencsétlen nőt azzal,hogy egy rokkant idegroncshoz adta feleségül,. Weisz Ödön dr, védőbeszédében azt hangoz tattá, hogy az, aki "gyorsházasság" kötésére hajlandó, nagy erkölcsi ziláltságról tesz tanú bizonyságot. Vér Júlia sajátmaga volt okoz°ja a szerencsétlenségének. A házasság szentségét ilyen aljas módon és gyalázatos célra nem szabad sárba tiporni. A perbeszédek elhangzása után a biroság bűnösnek mondta ki Faragó Jenőt csalás vétségében és ezért egyévi börtönbüntetésre és 14oo pengő kurtéritésre itélte. /MOT/M. .
