Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-03 [027]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDC3IT0 Kézirat. <>'v Tizedik kiadás, Budapest, 1929. december 3. ^ XI évfolyam, 276. szám. HÍREK. AZ ORSZÁGOS IPAREGYES.LET az építőipar hitelvédelmi problémáiról folytatott ankétjának befejező Elese december 5-én, csütörtökön este fél 6 órakor lesz az Országos 3J aregyesület nagytermében /VI., gróf Zichy Jenő utca 4./ Felszólalásra jelentkeztek dr. B e c k Saftamon, dr. S. z e g ő E r nő, dr. K e p e s Olivér, Nóvák Sándor, Vig Vilmos, Bartha László, Székely Béla, Polgár Ignác, valamint dr. Czigler István ós dr. GyOrgy Ernő előadók, érdeklődőket szívesen látnak. /MOT/B. .', . A KERESKEDELMI ES T TARKÁM El A AKCIÓJA A TELEFOND ÍJ-PAUSALEK EELEMEL^SE ELLEN.Budapesten számos cég, amelynek a város különböző pontjain van telepe, közvetlen telefonösszeköttetéssel rendelkezik, amelynek degitségével a telefonközpont igénybevétele' nélkül tud irodájából üzemével telefonbeszélgetéseket folytatni. Ezeknek dija pausálirozás alapján van megállapítva. A postaverérigazgatóság nemrégiben a pausálirozott dijakat kétszereséére, illetve két és félszeresére emelte fel. Az ertelés indoka az volt, hogy egy megvizsgált esetben a lefolytatott beszélgetések száma a pausálirozófeo alap j ául vett beszélgetések számát sokszorosan meghaladta..,,A postavezérigazgatóság rendelkezése ellen a Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamara a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével együtt közös felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszter úrhoz, amelyben rámutattak arra, hogy sérelmes, hogy egyetlen cégnél észlelt túllépésben a postavezérigazgatóság elegendő alapot talált arra, hogy az összes cégek beszélgetési díjátalányát felemelje. Ez büntető szankció jellegével bir azon cégeknél, amelye!cnél a beszélgetések száma rregfelelő határok között mozog. Időszerűtlen a mai gazdasági viszonyok között ujabb évi 400 pengő rezsi-többletet a felek vállára helyezni, főként akkor, amikor a. posta körülbelül 15 millió pengő felesleggel zár ja könyveit. Ezeknek alapján kérték a kereskedelmi minisztert, hogy a k érdé st vegye ujabb tárgyalás alo. és a rendelkezést helyezze hatályon kivül. /MOT/B. KERFEEY KÁLMÁN ELÖUEOSA A j -.AGYAR BUZÁaCL. A Magyar Közgazdasági Társaság E ber Antal elnöklete alatt folytatta a magyar buza minősége, ára és értékesítése tárgyában kezdett ankétjét, s azon KÍ .,. K er p e 1 y Kálmán közgazdasági egyetemi tanár szólalt fel. Ismerteti a búzaminőségére befolyást gyakorló termelési tonyezoket, a talaj minőségének és termőerejének, a klímának, a fajtának szerepet és hatását. Részletesebben foglalkozik a fajta és a klima hatásával. Kfcleteurópa és Keletázsia buzafajtái és a száraz meleg klima a minőségi termeéshek kedvez; mig a nyugati esősebb országok búzája gyengébb minőség mellet • mennyiségileg érvényesül. Példákkal világítja meg Csdnkamag; arorsz ágon az venkénti szárazabb, vagy nedvesebb időjárásnak a búzára gyakorolt mInőségi emelő vagy csökkentő hatását. Végül rámutatt a búzán fellépő rozsdabeteg ség nagy ká: tételeire. Ez a kérdés élénken foglalkoztatja Németországot, Amerika- Kanada búzatermelő államait, ahol különleges berendezésű rozsdakutató intézetek felállításával igyekeznek ezen kártévő ellen küzdeni és r. ' nevezésre méltó eredményeket értek el. Hazánkban is kivánatos lenne ilyen intézett'felállításaimért enélkül nővénynemesitőink a rozsda ellen hiába küzdenek. Előadó foglalkozik a világparitási ár problémájával és azon következtetéshez jut, hogy a buza világparitási ára csak azon ár marad, amelyet téna leg valam ly külföldi piacon elérni tudunk, Illetőleg amelynél a kínálatnak megfelelő felvevőképesség mutatkozik. Az utolsó évek nagy áringadozásai részben arra vezetendők vissza, hogy a termelők kínálatát régebben külföldön a nagy importcégek vették fel és ezáltal a készleteknek bizonyos decentralizálása történt, ami az árak alakulását relatíve jobban biztositot_ //) ta mint ma, amikor a változott viszonyok folytán a termelőiméi' vagy a pocUi . lóknál, vagy a-malmoknál, tehát az első kéznél halmozódnak fel. t /Folytatása következik:/
