Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-03 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Közirat * t/v Tizenegyedik kiadás ' j • ' —: Budapest, 1929

0 december 3, I • XI. évfolyam, 276. szám. Í. /•. / Kerpely Kálmán előadása a magyar búzáról. Folytatás. / Megállapítja, hogy Ausztria és Csehország az utóbbi évek tapasztalata szerint alig kerül abba a helyzetbe, hogy a termés betakarítása után piacra kerülő jelentékeny mennyiségeket képes legyen felvenni, ezért ha nem is lehet végcélunk, hogy Hollandiáig és Angliáig toljuk ki a paritásos vonalat, mégsem jelentett hiábavaló áldozatot, hogy az elmúlt hónapokban ezekbe az országkokba.í nyomottabb árakími' exportáltunk, mert ezáltal megismertettük búzánkat egész Európában ós a jövőben ennek haszna^ fogjuk látni. A buzaértékesités eredményeőségére két szempont mérvadó : a mezőgazdasági hitel és a minőség kérdése, A hitel kérdését az állammal és a pénzintézetek kel együtt kellene megoldani, ami a pénzviszonyok könnyebbsége folytán könnyebben történik meg

c A hitel könnyítését a gyakorlatban főleg azirányba: látta lehetőnek, hogy megfelelő intézkedésekkel a tárgyi hitelezést minél szélesebb alapokra fekteti. Utal továbbá arra, hogy az európai importálla mok többnyire ismét a buzavámok emeléséne

1

' kérdésével foglalkoznak, ami ezt. államokban a kenyérárak további emeléséhez vezeti M:«,El'.vámpolitikai irányzat mellett lehetetlen nekünk az ipari vámok leszállítása tekintetében tárgyalni és nem várhatjuk be a nemzetközi mezőgazdasági helyzet iaegjavulását, hanem oly gyorsan ke..l segíteni magunkon, amint csak lehetséges. Mivel ugy az ipar, mint a kereskedelem, de a középosztály és a munkás ság helyzetének javulása is csak a mezőgazdaság regenerálása révén lehetséges, mindnyájunk .. nak áldozatot kell hozni, e cél elérésére. Kétségtelennek látszik, hogy zsákutcába kerültünk s ebből csak ugy juthatunk ki, ha mi éppen ugy, mint az importállamok, mezőgazdaságunk védelmére oly gabonaárakat igyekszünk stabilizálni, amelyeknél a mezőgazda megélhetési lehetőségét elnyer' , A kivitel eredményességének legnagyobb akadályát a minőség különféleségében látja és megállapítja, hogy az importországok saját területükön a többtermelésben bizonyos eredményeket elérhetnek ugyan, azonban a minőség tekintetében bennünket utol nem érhetnek és ezért t,

0

y . határozott, fiéltudatras programmal a mezőgazdasági term-.lé^t ebbe az irányba kell terelni, mert a buza elhelyezésének jövő perspektívája a minőséggel áll, vagy bukik. Rész _ letesebben fejti ki az uj jugoszláv mezőgazdasági törvény intézkedéseit, amelyek sok tekintetben követésre méltó példát szabnak részünkre is és Jugoszláviával azonos mezőgazdasági' érdekeink folytán a kooperációt a termény értékesítésnél kívánatosnak látja

u /MOT/B. T U D O"M"A NY . ' A JOGBÖLCSELETNEK SEMMI KÖZE A METAFIZIKÁHOZ. A M

ngya

r Filozófiai Társaság kedden este Dók á n y István dr. elnöklésével felolvasóülést tartott a Magyar TudományosmAkadémián., Az ülés felolvasója M o ó r Gyula volt, aki " Metafizika és jogbölcselet " cimü értekezésében megállapította, hogy a modern filozófia jillemző vonása, hogy előtérbe nyomul benne a metafizikai érdeklődés. Ennek megfelelően ujabban olyan rendszerek keletkeznek, amelyek a metafizikáira ójiajtják a jogfilozófiát felépíteni-, Előadó ezzel szemben kiimttatta ennek helytelenségét és megállapítótta,'hogy a jogfilozófiának a metafizikában semmi keresnivalója ninc3en

0 /MOT/É.