Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-11 [027]
MAÓYAR ORSZÁGOS TUDOSHO Kézirat. ^ Ötödik kiadás, Budapest, 1929. december 11. \ XI.évfolyam 283*szám, HÍREK • —A MAGYAR IRCRALOMTCR TENETI TÁRSASÁG december 14,-énJ délután 5 ódakor a Magyar 1 Tudományos Akadémia termében• felolvasóülést tart; F e r é n y 1 József "Móricz Zsigmond drágái" címmel, Gulyás József "Hitvitázó énekek" cimmel olvas fel. /MOT/B. BALNE*LOGUSOK GYŰLÉSE. Az Országos Balneológia! Egyesület V á m e s s y Zoltán dr. egyetemi tanár elnökletével gyűlést tartett, amelyen fontos für. • dőügyi problémákkal foglalkoztak. Elhatározták, hogy a legközelebbi kongresszus alkalmával vidéki orvosoknak is bemutatják a budapesti fürdőket. Az Országos kongresszus és közgyűlés három napig tart, amelyen tudományos témákról is tartanak előadásokat. 7>r. T> a 1 m a d y Zoltán főtitkár részletezte a legújabb adminisztratív fürdőreformokat, köztük a fürdőmesterképzést, mert a mai rendszer veszélyes kuruzsló magángyakorlatra is alkalmat ad. A közönség egészsége érdekében hathónapos kurzusokat rendeznek, hogy csupán képesített szakemberek legyenek a fürdőkben, B á n 1 a k y Géza közölte, hogy december lF.-án külön értekezletet tartanak a fürdőügyi nagygyűlés ügyében. Tanácskoztak arról is, hogy Brozdába az egészségügyi kiállításra és Liegéhe a fizikoterápiai kiállításra milyen anyagot küldjene 1 ', B á né Rezső javasolta, hegy idejekorán, már most indítsanak ujabb akciót a nyári szünet meghosszabbítása és a nyári időszámítás bevezetése érdekében, A javaslatot elfogadták, V á m o s s y elnök szükségesnek tartja,hogy a közönségtől felhívás utján konkrét adatokat gyűjtsenek a júniusi beosztásra vonatkozóan és teljesen megokolt felterjesztésben kérjék a kultuszminisztert a nyári szünet meghosszabtitására,/MfT/P. F O V Á R O 3 . /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 1./ Az előterjesztést annyira időszerűtlennek tartja, hogy a vételár kérdését nem is akarja birálni, hanem azt javasolja, hrgy utasitsák vissza az egész előterjesztést, mert lehetetlen ugyanakkor ilyen nagyarányú vásárlásokba belemenni, mikor másik oldalról a főváros kénytelen fenntartani az inségadót. Nem lehet hivatkozni arra sem, ht-gy már 1914-ben javasolta a törvényhatásági bizottság egyik albizottsága az erdővételt, mert az akkori állap ótokat a mai viszonyokkal összehasonlítani nem lehet. H a r r e r Ferenc teszélt utána. Ismerteti az előzményeket. A kisajátítási bizottság mielőtt a kérdéssel foglalkozott v«lna, megkérdezte a pénzügyi tanácsnokot, hogy meg van-e a pénzügyi lehetőség, s csak azután foglalkozott a vétel részleteivel. Miután a pénzügyi ügyosztály részéről olyan volt a válasz, hogy a tanács maga ls szeretné előteremteni a szükséges pénzt és az előteremtésnek azt a módját, amely azt jelenti,hogy a köjt'segvetésbe ez évben felvett összegnek egy része erre a célra fordíttassák, a maga részéről elfogadhatónak tartja. Ezután az álláspont után, . ment bele a kisajátítási bizottság az ügy tárgyalásába. A maga részéről az a nézete, hogy e vetél a főváros szempontjától helyes és pedig helyes ugy erdő, mint telekpolitikái szempontok szerint, de helyes a nagyközönség érdekében is. A vételárt a főváros háztartásának megzavarása nélkül, sőt a rendes költségvetés keretén belül biztosítani lehet, amivel olyan alkalmi vételről van szó, amilyen ugy látja, hogy kevés hasonló kinálkozik, s amelyet ha mc-st elmulaszt a főváros, talán többé soha nem találhat meg újra, a maga részéről hozzájárul a szebanfergó ingatlan megvételéhea, P e r o z e 1 Béla ugyancsak helyesnek, jónak és alkalmasnak i látja a vetélt és ezért a javaslatot elfogadásra ajánlja, J Éber Antal teljesen röviden és egyedül pénzügyi megfontolása szerint akarja elbírálni a kérdést. A főváros lakossága mai siralma^ / gaz dasagi helyzete mellett arra gondolni, hogy akik a szabadban sétálnak, milyen erdőbe mehetnek es rrilyeube nem, hogy mely uton juthatnak legrövidebben a villamosvegállomáshvz, - döntő nem lehet. Nevetséges argumentum az is, hogyha a főváros nem veszi meg ezt az erdőt, akkor parcellázzák és kiirtják /folyt, köv./
