Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-11 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Hatodik kiadás. Budapest, 1929. december 11, | ^ XI.évfolyam 283.szám. /Országos épitőipari kongresszus. Folytatás 1./ Pro domo: Második kiadásunkban megkezdett tudásitásunkba telefonhiba következtében'K o v a t s e k Ferenc ügyvezető elnök nevét Kovacsicsnak irtuk. Kovatsek Ferenc beszéde alatt főleg a vidéki kőművesmesterek csoportosan gyűltek a terembe ugy, hogy a résztvevők száma közel . 6CC-ra emelkedett. Kovatsek Ferenc rámutatott arra, hogy a kőművesmesterek ma a legsúlyosabb helyzetben vannak, pedig ők épitettek fel sokat azok közül a nagymagyarországi épületek közül, amelyeket ma műemlékként Őriznek, fi kőművesek tudják, hogy nem építőművészek, de viszont a munkájukat csak ők tudják elvégezni. Arra van Ítélve mégis ez a szakma, hogy néhány év alatt elpusztuljon. A felsőipariskolát végzett "kőművesek csak földszintes házat épithetnek. Kifogásolta, hogy a kis- és középvállalkozók nem juthatnak építéshez és vállalkozáshoz, mert hitelt csak a nagyvállalatoknak juttatnak és maguk a bankok is építtetnek, amivel kettős hasznot érnek el. Nem nevezhető ipari támogatásnak a mérnöki rendelet, sem az, hogy egy kőművesmester találta fel a létraállványt és a rendelet szerint kőművesek nem használhatják azt. Keresztezik egymást a rendeletek, éppen ezért a kőművesek állandóan felszinen tartják az épitőipari törvény kérdését. Sürgette, hogy az állam nyújtson kislakásokra kölcsönt, de ne olyan lakásokat épitsehek, amelyek baciMsfészkekké válnak, mert sokkal gazdaságosabb jó lakásokat építtetni, amelyek megelőzik a tüdővész terjedését, mint ujabb milliókat költeni a tüdővész leküzdésére. Tiltakozott Kovatsek az ellen, hogy Csonkamagyarországon tiz iskolában magánúton képezzék a kőművesmestereket, mert tökéletes kiképzést csak az állami felsőipariskola nyújthat. Be kell szüntetni a kőműves ipari engedélyek kiadását, mert ha sok engedélyt adnak ki, olyan elemek férkőznek a tisztes és hazafias iparosság soraiba, amelyek megbontják ennek a rétegnek a nyugalmát^. A társadalombiztosítás terheit csak ugy tudja elviselni az iparosság, hamunkéhoz jut ós eddigi terheinek fizetésére haladékot kap e A lelkesedéssel fogadott beszéd után. Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő buzdította a kőművesmestereket öntudatos szervezkedésre, mert csak igy érhetik el céljukat ugyanúgy, mint ahogy a pékek és a borbélyok is eredményt értek el. A kőművesmesterek igazsága nem veszi el más emberek kenyerét. S nem szabad a minisztériumok kényekedvére bizni az ilyen életbevágó fontos kérdéséeket. Sajnos - mondta Magyarországon az a helyzet, hogy az igazságért is harcolni kell. Hegymegi - Kiss Tál képviselő bejelnetette, hogy azonnal bemegy a képviselőházba és meginterpellálja a kereskedelmi minisztert, hogy miért késik az építőipari törvénynek a parlament elé való terjesztése és indítványozni fogja a törvénynek a napirendre való tűzését annál is inkább, mert a parlament ráér, Zélinger Ede a debreceni kamara támogatását tolmácsolta és utalt arra, hagy noha az 1922. évi ipartörvény imperative elrendeli hogy az épitésipart külön törvényben kell szabályozni, ez a törvény hat éve késik, Felhivta a figyelmet arra Is, hogy akciót kell indítani annak a 21 féle adónak és illetéknek a csökkentésére, amely ezt a szakmát sújtja, 0 s 1 z m a d i a András a többi ipari szakmákkal való öszszefcgás szükségességét hangoztatta, Latinak Jenő viszont az iparosság politikai megszervezésének fontosságára hivta fel a figyelmet. M o ó r Jenő a kereskedelmi és iparkamara titkára arra mutatott rá, hogy paktumot kell létrehozni az építőiparosok és a kőművesmesterek között az ^->. épitőipari törvény megalkotása előtt.A kamara az egyeztető tárgyalásokat / j már fneg is kezdte és mindkét szakma elfogadta a tárgyalás alapjául az \. 192B. évi törvénytervezetet. \ Ezután rétértek a kongresszus napirendjének második pontjára, 1/ amelyben az építőiparra nehezedő súlyos helyzettel foglalkozott G y ő r ¥ biró István főtitkár és azt indítványozta, hogy a tavaszi épitőszezón • munkalehetőségeinek biztosítására indítsa meg a kormány a magánépitkezést, főleg a családiházépitkezést ors zágszerte t

. Kimerítően ismertette azt a /Folyt.köv./