Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-30 [026]
MAGYAR CRSZAG03 TUDÓSÍTÓ 2. törvényszéki kiadás, Budapest, 1929. november 3D. KISPEST ELSŐ ASZTALOSMESTERE TÖN Hl FMENT, SIKKASZTÁSÉRT ÉS CSALÁSÉRT KÉTHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK. Jónevü magyar iparcsmester szomcru sorsa bontakozott ki annak a 3zürke ki3 csalási és sikkasztási bünpörnek az irataiból, amelyet most tárgyalt másodfokon a budapesti Ítélőtábla. A bűnügynek Rácz György felsőipariskolai végzettségű kispesti asztalo anester a vádlottja, aki még nem is olyan régen első asztalosa volt Kispestnek,, de tönkrement és ma sikkasztások és csalások vádja ellen hadakozik reménytelenül, kétségbeesetten. Maga az ügy sablonos, olyan., amilyet százával termel az élet. Rácz Györgyöt feljelentette G vcsz Fái bútor ereskedő, aki évek éta üzleti összeköttetésben áll az asztalosmesterrel, - hogy bútorokat rendelt nála, erre a célra megfelelő mennyiségű faanyagot bocsátott az asztalos rendelkezésére, aki azonban a butoro kat nem készítette el és a faanyaggal nem számolt be. Rácz György a faanyag jogtalan eltulajdonításával kétszáz pengőt meghaladó kárt okozott a bútorkereskedő nek. Egyidejűleg feljelentést adott be Rácz asztalosmester ellen Mayer József kispesti bcrbélymester is, aki fodrászüzletének berendezésével bízta meg és erre a célra 18ro pengőt adott át Rácz Györgynek. A bútorasztalos elkészítette a borbélyberendezést, de százkilencven pengő értékű munka, bizonyos nagyszabású fiókszerkezet, valami harminc fiókból álló bonyolult állvány leszállításával adós maradt és igy a borbélyt fondorlatosan tévedésbe ejtette é s meg káró si totta . Az előbbi esetből kifolyóan sikkasztás vétségében, az utóbbi eset folytán pedig csalá s vét cégében mondotta ki bűnösnek Rácz György asztalosmestert a pestvidéki törvényszék és összbüntetésül kéthönapi fogházra és száz pengő pénzbüntetésre itélte. A törvényszék a büntetés kiszabásánál enyhitő körülményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét, öt gyermekből álló nagy családját és hogy az eljáró tirónak hivatalosan szerzett tudomása szerint a vádlott, akinek azelőtt nagy asztalosüzlete volt, tönkrement és cselekményét szorult anyagi helyzetében követte el, A budapesti tábla Folkmann-tanác sa, amely az ügyet most tárgyAL ta másodfokon, bizonyos ténykörülmények pontos tisztázása végett bizonyitáskiegészitést rendelt el és az iratok visszaérkezéséig a felebbviteli főtárgyalás folytatását elnapolta„ /MOT/Ky. JOGERŐSEN FELMENTETTÉK A NYUGDÍJAS IRCFATISZT FELESÉGÉT AZ UZ3CRA VÁRJA ALÓL. Hindi Gyula szatócs 1925 augusztusában nyolc és fél millió korona kölcrönt kárt éa kapott Nagy Józsefnétol, aki vagyr-ncs asszony és a férje nyugalmazott irodatiszt. Hindi később uzsora cimén feljelentést tett .Nagyné ellen, akit azzal vádolt meg, hegy szorult helyzetét felhasználva, három százalék heti kamat mellett kölcsönözte a pénzt és igy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkwzik. A büntetőtörvényT széki főtárgyaláson a királyi ügyész az asszony ellen elejtette a vádat és igy a bűnvádi eljárást a pótmagánvádló indítványára folytatták le. Nagy Jézsefné nem ismerte el bűnösségét, előadta, hogy Hindinek jelmenő szatócsüzlete volt és üzleti befektetés céljára fordult hozzá kölcsönért, nyolc és fél millió után nem kötött ki kamatot és igy abban a Íriszemben volt, hegy a kölcsön Hindinek anyagi előnyt jelent. Hindi nem is fizetett kamatot. A vádlottnak ezt a védekezését sem Hindi Gyula, dem a kihallgatott tanuk nem cáfolták meg. A fcmagánvádló ugyan tovább is állitotta ,hcgy Nagy Józsefné kamatfizetés terhe alatt nyújtott számára kölcsönt, Erdélyi Károly tanú azonban eskü alatt ugy vallott, hegy Hindi addig hízelgett a vádlottnak, amig az az időközben felgyülemlett kamatokat ma.nd elengedte. A törvényszék Nagy Józsefnét az ellene uzsera vétsége cimén emelt vád és következményei alél felmentette és ezt az Ítéletet most az Ítélőtábla ?olkmann-tanéosa jogerősen helybenhagyta c /MCT/Ky.