Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-15 [026]

MAGYAR ORSZÁGOb TUDÓSÍTÓ 2, törvényszéki kiadás. Budapest,1929,nov,15. SZIVENSZURTA MÜNKÁSIÁRSÁT , AKIVEL A KÁRTYÁN ÉS A MUNKABÉREN ÖSSZEVESZETT Kari György és Lauter Márton alkalmi társulásban közösen vállaltak kútfúró munkálatokat, ácsmunkát és hasonló megbízásokat. 1929 februárjában Vecsésen fiólgoztak egy nagyobb kutásáson. Február 23-án megkapták kialkudott bérüket, de osztozkodás közben a korcsmában összevesztek. K

ésobb kibékültek és a vendéglőstől kártyát kértek. Kártyázás közben ujabb nézeteltérés támadt közöttük, a szóváltás tettlegességgé fajult, verekedés közben Kari György előrántotta bicskáját és markolatig Lauter Márton szivébe döfte, aki Összeesett és pár perc múlva meghalt. Kari Gyürgy

? vecsési kutásót és ács/segédet a pestvidéki törvény szék szándékos emberölés bűntettéért - az enyhitos szakasz alkalmazásával nyolcévi fegyházbüntetésre itélte. A Kállay-tanács előtt megtartott felebbviteli főtárgyaláson a vádlott védője uj tanukat jelentett be,akik állitólag azt tudják igazolni, hogy a sértett a kártyázás közben állandóan gúnyolta Kara Györgyöt, aki erős felindulásban ragadott kést és igy támadt sértegetőjére. A tábla helytadott a védő előterjesztésének, elrendelte az ügyien a bizonyítási eljárás kiegészítését és az ujabb tanúkihallgatások foganatosításáig a bűnügy táblai tárgyalását elnapolta. /MOT/Ky. NYOLC HÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE A TÁBLA A SIKKASZTÓ POSTAKIADÓNÖT. Rumpf Istvánné, született Kupták Róza 1925-ben elvált férjétől és özvegy Lakos M

iklósnénál, a budapesti'111-es postahivatal postamesternőjénél vállalt postakiadónői alkalmazást. Lakos Miklósné hatvankét éves, beteges öreg asszony volt, aki úgyszólván semmilyen ellenőrzést nem gyakorolt kiadónője fölött. Eleinte a dolgok rendben mentek, később azonban Rumpf Istvá.nné megismerkedett egy pénzügyőri felvigyázóval, aki nőül akarta venni. Mindaddig a postakiadónő igen szerény életmódot folytatott, tejet ebédelt, amikor azonban menyasszony lett, naprólnapra vendégül látta vőlegényét vacsorára és ez havi ötven-hatvan pengő tulk±adást jelentett számára, amelyet százhúsz pengő fizetéséből nem tudott fedezni. Hozzányúlt a kezelesére bizott pénzekhez, egyro többet és többet sikkasztott, ugy hogy 1928 végén, amikor a hiányo kat felfedezték, az elsikkasztott összeg már megközelítette a négyezer pengőt A vizsgálat során megállapították,hegy Rumpf Istvánné a sikkasztásokat ugy követte el, hogy egyes csekkeket nem fizetett be és.a felek által később feladott csekkekből utólagosan pótolta a hiányt. A bűnös manipuláció^során - mint hivatalosan megállapították - végül már tizenkilenc feladott osekkre nem teljesített befizetést a postakiadónő. A büntetőtörvényszék Rumpf Istvánnét folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért az enyhítő szakasz alkalmazása al nyolchónapi börtönre itélte. Az Ítélet egyben kötelez te a vádlottat, hegy a po st a kin o s tárnak okozott kárt az itélet jogé rőre emelkedése után tizenöt napon belül, végrehajtás terhével megfizesse . A törvényszék a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét, töredelmes beismerését, az ellenőrzés teljes hiá nyát, valamint azt, hogy hosszabb szabadságvesztés kiszabása esetén ártatlan kisleányát súlyosan érintené az anya elitéltetése. Pelebbezés folytán a budapesti Ítélőtábla Folkmann-tanácsa elé került az ügy, amely az elsőfokú Ítéletet egész terjedelmében helybenhagyta. /MOT/Ky.