Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-04 [025]

?. törvényszéki kiadás. Fudapest,1029. november 4. ZU POLÓNYI RÁGALíÁZASI PER /Folytatás 6.kiadáshoz./ Polónyi azt ha gcztatta, hogy azon a kérdéses tanácskozáson egyéb vádakkal is illetté a szövetkezetet, nint anit óbbon a porbon inkrtolnáit» - Tekintetes királyi bíróság! Ml eddig a végletekig mentünk cl a türelemben és az rnm-érséklésbon - enolkodétt szólásra Ulain dr. - ni hozzá járultunk a bizonyításhoz, bár orro semmiféle kötelezettségünk non volt., A szövetkezet jogi szonély, amelyre vonatkozóan senniféle büncseloknónyt bizo nyita.nl non lehet. Egy jogi szonély cl sen követhet bűncselekményeket, nint anilyenokkol a vádlott vádolta, ily cnokot csak temészetos személy köv ' vethet el. % tehát a valóság bizonyításátának elutaöitását kérhettük volna , és a bíróság csak azért rendelhette cl a bizonyítást,mert erkölcsi okokból ni tultevén magunkat a jogi szempontokon, magunk is kértük a bizonyítást. Akkor azonban, mikor mi ilyen lojálisán módot afltunk a vádlottnak arra,hogy módja legyen a valódiságot bizonyítani és árikor egészen eddig a pontig a lognagypbb tü relonnel,"önuralomnál engedtünk kérdéseket intézni, tanukat idéztetni, non nézhetjük to&ább ennek a pernek olyan alakulás át.hogy a vádlott a vádlottak padját tribünnek tokintse és felelőtlen vádlott! helyzetében a rágalmak üzenet szer ja és jóvátehetetlen anyagi' és erkölcsi károkat okozzon a szövetkezetnek. Itt az a he yzet állott olő.hogy a vádlott, amikor elismeri a vád tárgyává tett tényállás t, nem enyhítő körülményre szamot tartható beismorésben van, hanem kihívó és a vádlott felelőtlen jogkörében ^ ujabb és ujabb vádak özönét zuditja a szövetkezetre éppon abban a tudatban és azzal a tendenciával, hogy sajtó képviselői jelen levén, országszerte lehetetlenné togyo,erkölcsi és anyagi károkat okozzon. szomélyes gyűlölet bői az intézménynek, illetve az intézmény vezetőségének. Mi igenis az igaz • ság tisztázását kérjük, mi azért járultunk hozzá minden jogi kötelezettség nélkül a valóság bizonyításához,hogy a vádlott bizonyítson ha tud, do már nost leszrgozcm,hogy ha a vádlott bizonyitani nen tud, akk

or r

e a ilyen oloznénvek után nem egy fornai büntetés, hanem a törvónyxeLksii^BXix negengodte legszigorúbb szankciót kell kiszabni,de addig is a biuón^g vodolnet koron azzal a'fellépéssel szénben,anelyet a vádlott tanúsít a por sértettjevei szénben, - fejezte be onelt hangon Ulain Ferenc dr. felszólalását.' Néhány násodpercig siri csönd követte a felszólalást, azután p

olónyi cnolkodett szólásra és nost nár nyugodt hangon azt a kijelentést^ tette,hogy távol áll tőle , hogy a szövotkezetet mint olyant, vagy általában a'köztisztviselőket bántsa vagy nográgalnazza, .az, anit nondott, vagy anit mond, csupán vjgyes vezető emberekre vonatkozik. Swináas^rwh'ínn^ mDmTOtfewfflwmwsiBfgiw Ezután p

ol

6

nyl azt az indítványt torjesztette^olő

?

hogy Tainássyt szembesítsék Kőszoghy Antallal,mert vallomásukban ellentét látszik fennforogni a lényegre vonatkozólag. Ulain Ferenc dr. ezzel szemben a szon bősités mellőzését kérte,mert a két vallomás alény ogcs pontokra vonatkozz -an ogybfehangzik; csupán néhány lényegtelen dologra nézve van eltérés a vallomások kezütt. Kcvácsy dr. járásbiró a szembesítésre vonatkozó Indítványt elutasította azzal az Indokolássá,hogy Tamássy és Kőszeghy vallomásai lényegükre nézve megyezők, A bíró ezután Tamássyt megeskette vallomására és tiz porc szünetet rendelt el. /Folyt.köv./ M. — A KIRÁLYI KÚRIA IS FÖLMENTETTE KÖRMENDY ÉKES KÁROLY NY. HUEüiőALEZREDEST. Kezel tiz^ esztendeje húzódó ügy nyert most befejezést, amelynek előzményei a forradalom, a vörös uralom és a cseh megszállás legelső napjaira nyúlnak vissza. Még 1019 nyarán történt ugyanis, hogy tragikus körülmények között, gyors egymásutánban elhunyt Kassán Bodnár ^oltán huszárkapitány és felesége, akik utolsó akaratukkal jóbarátjukat, Körmendj Ékes Károlyt bizták meg hagya tekuk gondozásával. Körmendy mindent megtett,hogy a hagyaték értékeit a vörösök es a csehek elől megmentse, az akkori, igen zavaros körülmények között azonban nem volt módja abba,hogy eljárása kézben a jogszabályokban betűihez mindenkor szigorúan alkalmazkodjék. Utóbb differenciák támadtak közte es az egyik örökös, Moldoványi Sáhdorné között, aki ellene bűnvádi följelentest tett. A miskolci törvényszék, majd a debreceni királyi Ítélőtábla a hüt len^ozeles, csalás és sikkasztással vádolt Körmendy Ékes Károlyt fölníanfeíítte Moldványi Sándornó athéni követ felesége azonban mint p°tmagánvádló a tábla fölmentő itélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. így került nost az ügy a királyi kúria Magyar-tanácsa elé, amely végzésében clutasitotta Moldoványi Sándorné semmiségi panaszát'és ezzel Körmendy Ékes Károly felnentéset jogerőre emelte. /Folyt.köv./ .