Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-13 [025]

Budapest, 1929, november 13. XI. évfolyam 259. 3zám c /A jegyzők országos gyűlése. Folytatás ./lé/ - Csak igy teljesíthetik a községek azt a feladatot, amely a nemzeti élet ujjáalkotása terén az önkormányzati testületekre vér. Dr. B o g s c h Géza Gömbös Gyula honvédelmi miniszter üd­vözletét tolmácsolta, amit lelkes ovációval fogadtak az ország jegyzői. Szontagh Tamás a TESZ társelnöke közölte ezután a köz­gyűléssel, hogy a TESZ jubiláris diszkeresztjével tüntette ki dr. K o n c z János elnököt, Bicskey Gyula társelnököt. Dobos Gábort, az Árvaházegyesület elnökét és Brogli Józsefet, az Árvaház főigazgatóját a A kitüntetéseket azon­nal át is adták az ünnepelteknek s Kencz János mondott érte köszönetet.­Rátértek ezután a közgyűlés programmjának tárgyalására. Az el­nöki jelentést változatlanul elfogadták, 8 a j á k Lajos mondott köszöne­tet az egyesület vezetőségének 3ikeres működéséért^ S t e f a n i Miklós pe­dig azt kérte, hogy sürgősen terjesszenek memorandumot a pénzügyminiszterhez, hogy a gyufakólcsönből elsősorban a gazdáknak és a községeknek nyújtsanak' egy-másféléves olcsó kölcsönt, A közgyűlés az indítványt elfogadta. Vámos Ferenc főjegyző az adóügyi igazgatás rendellenes­ségeiről beszélt, s terjesztett elő határozati javaslatot. A javaslat sze­rint a falu népe az aránytalanul alacsony terményárak, a magas termelési költségek és elviselhetetlenül súlyos hitel következtében nem tu d ugy meg­felelni adófizetési kötelezettségének, ahogy azt az állampolgári kötelesség megkívánja. Azonban az adófizetés kedvezőtlen eredménye nem irható a jegy­ZŐkar terhére. A pénzügyminiszter kijelentései és rendelkezései azt igazol­ják t hogy a legmesszebbmenő méltányosságot kivánja gyakoroltatni, amivel szemben a jegyzők rendbírságok és a vagyoni felelősség kimondásával csupa olyan rendeletet kapnak, hogy az adót minden körülmények között hajtsák be. Felkéri a közgyűlés, a pénzügyminisztert, hrgy utasitsa a péizjhügyi hatóságo­kat méltányos eljárásra. Elhibázott intézkedés az, amely pénzügylgazgatóság helyébe az adóhivatalokat tette meg elsőfokú pénzügyu hatóságokká. Ezeknek a hatóságoknak rendelkezési hangja és stilusa teljesen szokatlan s nélkülö ­zi a községi jegyzőkkel szemben az udvarias hangot, azonfelül hogy az adó­hivatalok a rendblrságolési jog gyakorlására a tárgyilagos megitélés eszkö­zeivel nem rendelkeznek, Áltslános felzúdulás követte Vámos Ferencnek ezeket a beje­lentéseit, amely csak akkor, i ült el, amikor a határozati javaslatnak azt a részét fejtegette az előadó, hogy a jegyzői hivatás érdekében mentesíteni kell a jegyzőket az árverési teendők alól. Megállapította a közgyűlés, hogy a pénzügyi kormányzat részéről meglepetésszerű és fizikailag el sem végez­hető nagyszabású munkák teljesítését követelik Á jegyzőktől. Nagymérték­ben veszik igénybe a jegyzők idejét a földreform munkálatok, amelyeket ki­segítő munkaerő nélkül nem képesek elvégezni ugyanúgy, mint a Társadalom­biztosító személyi adatainak összeállítását. Felkéri a közgyűlés a belügy­minisztert, hogy az egyesület meghallgatásával minél előbb adja'ki'az adó­ügyi jegyzők szolgálati és jovviszoí-yára vonatkozó rendelkezéseket. A köz­gyűlés meggyőződése szerint a községi igazgatást egészen át kell szervezni és ezt a közeljövőben esedékes községi reformtél várja. Takács Mihály felszólalásában rámutatott arra, hogy egyre kevesebb buza marad a falusi családoknál a családok fentartására és az állatok' ellátására, s egyre több terhet kell viselni a kamatok és az adók fizetésére. Nem kórházakat kell felállítani, hanem a tejet kell biztosítani a családban lévő minden gyerek részére. Az egyre nyomasztóbb adók elkeserí­tik a föld népét és megkönnyítik annak a tábornak a munkáját, amelynek a fe­lülkerkedésétol Isten óvja ezt az országot. Medgy-esi Jenő ugyancsak a falu népének sanyargatott helyzetével foglalkozott. Kifogásolta, hogy a jegyzők nem kerülhetnek be az adófelszólamlási bizottságokba, pedig a jegyzők ismerik legközelebbről az adózok helyzetét. H é r y János hasonló értelemben szélalt fel, majd az el­nökség javaslatát elfogadták. K o n c z János inditványára ezután elhatározta a közgyű­lés, hogy táviratilag üdvözli a közgyűlés Gyula y Sándor főj:egyzőti,. a pilisverösvári kerület képviselőjelöltjét, aki egységespárti programmal lé­pett fel és egyúttal leszögezték azt, hegy aki képviselővé vaj.ó választása elé akadályokat gördit, az a jegyzői kar érvényesülését kivánja megakadá­- lyczni, /Folyt .köv./ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom