Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-13 [025]
Budapest, 1929, november 13. fa ' J> XI, évfolyam 259 t szám. /A jegyzők országos gyűlése. Folytatás 2 e / Vámos Ferenc ezután a tárgysorozat második pontját,a községi háztartásele J kérdésének rendezését ismertette„ Elhatározta a közgyűlés, hegy felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez a községi háztartások régóta várt rendezése érdekében. Kéri a közgyűlést, hogy a községek életére sorsdöntőén fontos törvény megalkotása előtt az Országos Jegyzőegyesület véleményét hallgassák meg. Leszö» gezték azután azokat az általános irányelveket, amelyeket az urj törvényben kifejezésre juttatni kivannak, állapítsa meg a törvény, amelytől a jegyzői kar végleges rendezést vár, a községek jogait és kötelességeit. Nyújtson tág teret az önkermányzati elhatározásoknak, igazodjanak a mindennapi élet követelményeihez, A törvénynek vagyonjogi kérdésekben gyorsabb és szabadabb mozgást kell biztesitanl. Az eddig átengedett állami jövedelmeknek a fogyagz^ tási és a fergalmiadónak továbbra is községi jövedelmeknek kell maradniuk. k községi tisztviselők illetményeinél az államnak is érdekeltséget kell vállalnia. Ki kell venni az általános Igazgatás keretéből az iskolai, népművelési és testnevelési kiadásokat. A községi utak f<mtartására külön községi útadót kell rendszeresíteni. Tiltsa meg a törvény, hegy a községek rajtuk • kívül álló célokra'úgynevezett felsőbb rendeletek alapján költekezhessenek* A különböző államig vármegyei és községi adók tekintetében tesz di .sztinkclókat ezután a határozati javaslat, amelyhez a közgyűlés 3 o d n á r Zoltán, T a k á c s lühály és D e á k István felszólalása után hozzájárul, A jegyzői képesítés kérdését Kiszel y Tál ismerteti. Ekörül a probléma körül hosszas vita alakul ki, melyben Bodnár holtán, és Karton Imre a jegyzői képesítés egységesítését követelték, amivel szemben az elnökség s maga K ónoz János elnök Is az eredeti javaslat célszerűségét védte, A vitát az elnök felszólalása zárta be_> amelyben rámutatott ar^a, hogy az egységes képesítés csak arra volna jó, hogy a pro^ tekció érvényesüljön a jegyzői karban is. Sohasem kerülne márkázott amber a községek élére ezzel a rendszerrel, ma már tipus a magyar jegyző és az egy*, séges képesítés után nem a fajmagyar jegyzők utódai foglalnák el a jegyzői hivatalokat. Szavazással döntöttek a kérdés fölött és a közgyűlés óriási többséggel fogadta el az elnökség előterjesztését, amely szerint a jegyzőképzés nívójának emelését az egyesület ugy kivanja elérni, hogy az érettségi után egy évig folytassanak a jegyzőpályára készülők gyakorlatot, a négy éves egyetemi kikpzés mellett kötelezoleg vegyenek részt a közigazgatási sze* mináriümWrtian is, Förhéncz Sándor az^ _ ^ ~ . i. iskolánkivüli népmüvelés s z abályez á s ár ól, valamint az egyesitett nyugdíj aszabályrendelet hiányáról tett előterjesztést, mig a jegyzői magánmunkálatokról szóló hatá* rozati javaslatot Vámos Ferenc főjegyző ismertette. Az IgazcáglgyminiiztexN* hez terjesztendő feliratban az egyesület újból tiltakozik az ellen, hogy a jegyzők hatáskörébe tartozó kisebb jogügyletek lebonyolítását az ügyvédek* nek és a közjegyzőknek a munkakörébe utalják át, mert az a falu népéne?: em£« nens megsértése volna, A községi jegyző • mindig kéznél von és rendelkezés sére áll a falu népének és jóval olcsóbban végzi azt a munkát, amelyért az uj törvény rendelkezései szerint a falu népének súlyosan kellene adóznia. Gall István és vitéz P á n d y István felszóló*, lása után elfogadták a határozati., javaslatot, hozzájárultak Pogány József / dr.nak a statisztikai munkálatok egységesítésére vonatkozó ele:erjesztéséit^ majd a zárszámadások ós a'jövő évi költségvetés tételeinek tudomásulvételé* vei véget ért a közgyűlés. Fél három is elmúlott már, amikor a résztvevő!; elhagyták a régi képviselőház' nagytermét és közös ebédre ültek össze, amejj*** nek keretében a kormányzó felköszöntése után . .- a belügyminisztspt* -? ée Koncz Jánes elnököt részesítették nefceg ovációban,/MOT/O.
