Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-13 [025]

MAGYAR ORSZÁG-.03 TITCSITo Kézirat. Hatodik kiadás. Budapest, 1929. nevember 13, '- 5 XI.évfolyam 259.szám. A JE3YZCK ORSZÁGOS GYŰLÉSE. A Községi éa Körjegyzők Országos Központi Egyesülete ma délelőtt 10 órakor tartotta ez évi rendes közgyűlését a régi képviselő­házban. A közgyűlésen az egyes községek és vármegyei egyesületek képvise­letében mintegy 45C-50 jegyző jelent meg, ie résztvett a közgyűlésen po­litikai életünknek számos tényezője és csaknem minden minisztériumnak meg­bízottja is. *tt veit többek között: Némethy Károly v.b.t.t., dr. Szabó' Sándor, Krúdy Ferenc, Ery Márton, Jáncssy Gábor, üdvardy János, Kálmán Je­nő, Gubicza János., rrszággyülési képviselő. számos társával együtt, vala­mint Ruffy Pál ny'. államtitkár, Sznntagh Tamás a TESZ társelnöke,«Várhidy Lajos* /* A közgyüléfk amelyen a Jegyzők "Egyesülete hivatása ma­gaslatára emelkedett és nem annyira a jegyzők ügyeivel, mint inkább a falu problémáival foglalkozott/ K ~n c z János dr c . cseréli főjegyző, a Magyar Hiszekeggyel.- nyitotta meg* tMyÖzclte Q megjelent notabllitásokat, valamint a sajtó képviselőit, "akik, rciLvt mondt&> mindig önzetlenül támogatták a jegy­zőket fáradságos munkájukban és törekvéseik elérésében. Külön megköszönte az ország jegyzőinek azt az érdeklő­dést, amellyel a közgyűlést''kísérik* » Az elmúlt tiz esztendőben - mondotta Kcncz János elnö­ki megnyitójában - a legnehezebb időben folyik a mai gyűlésünk. A falusi gazdasági élet leromlottságán tul ugyanis a magyar társadalomba egy bizony­talan, nemzetietlen irányzat ékelődött bele. Felekezeti villomgás dul a keresztény felekezetek között és a nemzeti letargia lett úrrá Vizenyős mér­tékben, A jegyzői kar szrmcr^an tapasztalja, hogy idegen aspirációk meré­szebb megnyilatkozása napirenden van. Az embereknek a megfelelő őrhelyek­re állításánál az arravaléság és a nemzeti magatartás csak másodrendű már­ka és az első kérdés az, hogy kathclikus, luteránus, vagy református-e az illető, A falusi ^let egyszerű mestereinek kell megmondanick a vezéreknek, hogy tartézkedni kell vallásfelekezeti különbségtételtől. Be kell tömni azokat a forrásokat, ahonnan ez az irányzat bugyog s elönti a magyar földet. - A községi élet uj vonatkozásba került a vármegyei igaz gátassal, amelynek *tnkrrmányzati újjászervezése megtörtént ds a jegyzői kar, mely résztvesz a vármegye életéten, kétszeres kötelességet érez a nem­zettel szemben, Aggod alcmr.al látjuk a falu tárcadalmának gazdasági romlását, akár pénzről, akár hitelről vagy értékesítésről beszélünk, a falu minden te­kintetben elesett és mégis az állami javadalmak megfelelő gyűjtéséről a jegyzőknek kell gendoskodniok és könyörtelen mesterségüket telje3itenlök kell. Fáj az, hogy a niostelenség szomorú látványa megállítja alulról a kezünket, de mégjóbban fáj az áz utóbbi időben mind hangcsatban jelentkező inszinuáció, mintha a jegyzői kar meg akarná gátolni az állami jövedelmek be­hajtását azért, hogy az államot pcliti kai vagy pénzügyi válság elé állítsa, v Ismerjük a forrás útját, ahonnan ez a vád ért bennün­ket, habár a forrást még nem látjuk', df. minden esetre itt a nyilvánosság előtt visszautasítjuk a vádaskodást, E3 ha a forrásra bukkanunk, nem fogunk kíméletet gyakorolni. Miránk a nemzeti aspirációk megvalósítása idején ne­héz 3zerep várt és vár 3 megállapítom, hogy veszélyes játék az, amikor a falu reprezentánsai^ akár a papot, akár a tanítót, akár a jegyzőt hasonló vádakkal illetik és ernyedté akarják tenni a küzdelemre, Mert ha a falu ve­zetői elvesztik a csatát, akkor az ország sorsa forog kockán. Mi a komoly­ságnak és a nemzetimegfontclásnak vagyunk az élő szobrai, Es amikor a falut védjük,a haza sersával szemben tesszük meg kötelességünket* Viharés tapa f. gadta. Konc z . T áncs elnök szavait, amely után a belügyminiszter képviselője Sz m 1 a I .* v c z k y Tibor osztálytanácsos jelentette be, hegy S c i tov sz ky Béla akadályozta­tásánál fegya nem jelenhetett meg a jegyzek ülésén, de annak minden momen­tumát figyelenar.el ki3éri, annál is inkább, mert a községi háztartások kérdé­sének rendezésénél a jegyzői kart is bele kívánja vonni az előkészítés mun­kájába, A törvény megalkotásánál ugymend, a belügyminiszter személye előtt elsősorban az lebeg, hfcgy a községek terhelt könnyítsék és a községek mez­/ gási szabads; gát biztosítsák. /Helyeslés ' /Folyt-kcv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom