Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

ZU RÁGALMAZ A SI PER AZ AUTÓTAXIK KÖRÜL /Folyt .Skiadáshoz./ Pető Ernő dr., Földvári védője, felszólalásában azt vitatta, hrgy a törvényhatósági bizottsági tagot nem is illeti meg az immunitás, mint az országgyűlési képviselőt, mégis biztositani kell számára azt az akciószabadságot, amely hehetové teszi, hogy megbízatásának lelkiismeretesen eleget tegyen és tényelért ne legyen üldöztetésnek kitéve. A királyi törvényszék Riedl-tanácsa a perbeszédek elhangzása után Földvári felmente ité letét helybenhagyta azzal az érdekes és elvi jelentőségű Indokolással, hogy a törvényhatósági bizottsági tagnak vizsgálat iránti indítványokat tenni egyes konkrét esetekben nemcsak joga, de kötelessége is lehet. Ha tehlt a törvényhatósági bizottsági tag, jelen esetben Ebldvári ezzel a jogával élt, akkor,amit ennek a körében pmondott, az nem rágalom,csupán az őt megillető ellenőrzési jog gyakorlása volt. Az itélet jogerős. /MOT/M. A HADRÖÁ GYÁRIPARI R.T. ÜGYVEZETŐ I GA ZGATóJÁNAK BŰNÜGYE. A HADRÖA gyáripari és kereskedelmi r.t. 1926 októberében csődbe jutott. A részvénytársaság ügyvezető igazgatója, Kőnig József veit, aki ma csalárd bukás bűntettével vádoltan állott a büntetőtörvényszék előtt. Kovács Miklós törvényszéki biró elnöklete alatt tárgyalta a büntetőtörvényszék a M HADRÖÁ ügyezető-igazgatójának bűnügyét, akit azzal vádolnak,hogy a részvénytársaság hitelezőinek megkárosítása céljából a részvénytársaság teag yo nához tartozó értéktárgyalat elrejtett és értéken alul elidegenített,továb bá,hogy önmaga; , aki a részvénytársaság eg^ik hitelezője volt s aki az üzletbe fektetett pénzét a többi hitelezők kárára az üzletből részletekben kivonta, kielégítette. A HADRÖÁ 1923 januárban alakult avégett, hogy a hadirokkantakat hadiözvegyeket és hadiárvákat foglalkoztassa általa alapitott különböző üzemeknél, 1924 elejéig fésű és szarugyárat és üvegtehhnikai műhelyt tartott a részvénytársaság üzemben, 1924 áprilisában azonban az üzemeket megszüntették,mert azok nem voltak elég jövedelmezőek. 1925 májusában Kőnig József belépett a részvénytársaságba és a részvények negyvenkilenc százaié kát 73.5oo.ooo koronáért megvette, még a részvények ötvenegy százaléka a RADRtA birtokában maradt. Szindikátusi szerződést kötöttek, gmelyben Kőnig kötelezte^magát arra,hogy egymilliárd korona nyersanyaghitelről gondoskodik s a HADRÖÁ is forgótőke adására és egymilliárd váltóhSfcel szerzésére vállalkozott.A részvénytársaság fehérnemügyárat létesitett s megindult a fehérnemű gyártás. 1925 év végén áz üzleti év némi nyereséggfelaiELfcsctxiattxkt zárult, a vádirat szerint "Kőnig tendenciózus irányzatú könyvvezetése folytán,mert a vállalat ebben az időben már tényleg fizetésképtelenné vált". Felvetődött a felszámolás eszméje, Kőnig azonban megnyugtatta afc iigazgatósági tagokat, negyvenezer pengő kölcsönt szereztek a Pénzintézeti Központtól, uj forgótőkét bocsájtottak rendelkezésére az üzemnek, az injekciók* azonban nem segítettek és 1926 áprilisában a vállalat maga ellen kényszeregyezséget kért. Kőnig a vád szerint a kényszeregyezség alatt a vászonárukat óriási engedmé nyekkel adta el s a harmincöt-negyvenhárom százalékos engedmények mellett nagy veszteségek érték a vállalatot. Emellett König, hogybefektetett tőkéjét visszakapja, a megengedettnél nagyobb összegeket is kivett a vállalatból, sőt, mint a vádirat mondja: "az üzletből a vászonáruk tömegesen tűntek el s egy részét az áruknak Kőnig elzálogosította. Az áruk elrejtésénél állítólag az igazgatóság egyik tagja is közreműködött, erre azonban ténybeli bizonyiték nincs. A vállalat egyik szolgája szerint Kőnig este sötétben árut szállított el az üzletből. A részvénytársaság ügyvezető igaz gatója, bár az igazgatóság kikötötte , hogy csak két igazgatósági tag, Macher Richárd és Bánhidy Gyula beleegyezáaável köthet üzleteket, ezek megke rüléséve 1 folytatta ténykedéseit. A törvényszék, mivel a kény szeregyezségi eljárás nem vezetett eredményre, 1926. szeptember 16-án elrendelte a csődöt. A csődeljárás során Kőnig bemondása szerint a vállalat vagyona 687 millió korona volt és a teher 2o24 millió korona. Ezzel szemben a vagyont legfeljebb harmincmillió koronára becsülték. /Folyt.köv./ P.