Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

~'ÍA SZERZŐI JOGGAL RENDELKEZŐ KÖTELES NYIM 1 KŐZNI A - 1RT0KABAN LEVŐ JOGRÓL." -ÉRDE KE SI TELE T EGY SZERZŐI JOG BITORLÁST BÉRBEN* Meg emléketünk arról a polgári Je rrol,amelyet Christensen-Guttenberg könyv­kiadó cég indított a Révay Testvére át. ellen s amelyben annak a birói megállapítását kéri, vájjon a flánmriiTmtem Révay cég rendelkezik-e bizony is Zola-könyvek kiadói jogával. A Christenaen cég ugyanis megvette Zola Emil gyermekeitől, Zola Emil dr.-től és Le Blond iró feleségétol a Zola-köny­vekre vonatkozó kiadói* jogot , ugyanekkor Mme.Lc Blond megjegyezte, hegy nem tudja, édesapja nem adott-e másnak is engedélyt a könyvelnek kiadásá­ra. A Guttenberg-cég, hogy megelőzze a netalán felmerülő szerzői jogi ké­relmet, közjegyzői megkeresést intézett a Révay testvégekhez azt kér­dezve, nem rendelkezik-e a cég valamelyik Zola-könyvre vonatkozóan kia­dói joggal Abban az esetben ugyanis, ha a vállalat kiadááé a Zola-könyve­ket, az ellene netán indítandó szerzői jogbitorlási perben a jóhiszeműség megállapítása mellett is súlyos kártérítési kötelezettség terhelné. A Ré­vay Testvérek azonban a cég kérdésére azzal válaszolt, hogy üzleti titkait nem hajlandó feltárni a másik könyvkiadó cég előtt. Ilyen előzmények után indult meg a per amelyben azt a kérn dést kellett eldönteni, vájjon a kiadóvállalat köteles-e nyilatkozni a birtokában lévő kiadói jogokról. Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró többszöri tárgyalás urán ma érdekes indokolással azt áliapitotta meg, hogy a Révay Testvérek cég-,nem : ?Sg$ e l&g¥4T'e£ Zóla-könyvekre vonatkozóan kiadói jogokkal, éspedig aöpSöá ifflégakadályozhat^á wt%, hogy a Christensen-vég Zola-kiadásokat bocsásson a könyvpiacra. A bifcóság. az Ítéletben kimondta, hogy ha két kiadó között ilyen vitás kérdés merül fel, köteles nyilat­kozni a birtokolt kiadói jog kérdésében, mert ellenkező esetben a másik vállalatot esetleg egész vagyonát veszélyeztető szerzői jogbitorlási fellépésnek teszi ki. Mivel a Révay cég a nyilatkozattételt megtagadta, azt az álláspontot kell a bíróságnak elfoglalni, hogy nem rendelkezik kiadói jqgokkal - fejeződött be az indokolás. /MOT/ EGY RAZZIA KÖVETKEZMÉNYEI. Lengyel István, a Csütörtök cimü hetilap szerkesztője a lap április 2-iki számában cikket irt arroi,hogy a Magyar Filmklub helyiségében rendőri raz­ziát tartottak. A cikk szerint Bucsinszky Lajos, az ismert hazárd játékvál­lalkozó bérelte ki a FiLmklub játékjövedelmét, ott üzemjzterüen folyt a hazárdjáték és a különböző hangzatos cimü egyesületek csak takaróul szol­gáltak a bérlő által rendszeresített baccaratjáték számára. Bucsinszky kü­lönbbn a játókkedv fokozására minden elkövetett és ez inditotta közbelé­pésre a hatóságokat is. A cikk miatt Bucsinszky Lajos rágalmazás cimén saj tepert indított Lengyel István, a Csütörtök szerkesztője ellen és a büntető törvényszék lyi éhes-tanácsa legutóbb megtartott tárgyaláson ±«Wbx*arera*:-haci2Jí gatxox elrendelte a valódiság bizonyítását és több tanút hallgatott ki és Lengyel Izidor dr. védő meghallgatása után Lengyel Istvánt sajtó/ utján el követett rágalmazás vétségének vádja alól felmentette azzal,hogy a cikk lényegére nézve a valódiság bizonyítása sikerült. A törvényszék v ötelezte a főmagánvádlót kétszáz pengő perköltség megfizetésére is. Az Ítélet ellen Bucsinszky Lajos felebbezést jelentett be. /MOT/M. — RÁGALMAZÁSI PER AZ AUTÓTAXIK KÖRÜL. Fölldvárj Béla dr., törvényhatósági bizottsági tag a március 2o-án tar­tott közgyűlésen az autótaxirendszámok szétosztása tárgyában interpelláci­ót intézett a tanácshoz, amelyben fclhivta a tanács figyelmét arra,ho£y az autótaxirendszámok szétosztása körül visszaélések merültek fel. Az inter­pellációban Földvári Béla dr. azt is indítványozta,hogy a tanács a főkapi­tányrág utján állapítsa meg,hogy mi módon jutott Biaskó József,a KlOSz autótaxi szakosztály elnöke, a 14-es rendszám birtokába, amely rendszám el­koboztatott. Biaskó József az indítványt sértőnek találta magára nézve és rágalmazás cimén feljelentést tett Földvári Béla dr. cééen. A járásbíróság előtt megatrtott tárgyalás után Földvárit a biró­ság felmentette és igy került az ügy a büntető törvényszék felebbviteli ta­nácsa elé. /fölüt .köv./M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom