Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-09 [025]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. . Tizenharmadik kiadás.Budapest, 1929. november 9. <J ' XI. évfolyam 256. szám. /AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR-ÜNNEPSEG MEGNYITJA. Folytat á s.3i/ • - Tökéletesen elhibázott történelmi filozófia volna, ha ma kérnénk számon a keleti magyar államférfiaktól> hogy miért járták aat az egyedüli utat, amely járható volt, Es miért nem döntötték több izben romiéba Erdélyt és Keletmagyarországot, mint ahogy remlás ba került'minden esetben, amikor megpróbáltak a nyugati kapcsolatok helyreállít4 át: addig, amig Magyarországról ki nem verték a török hatalmat* MoháofiV'és a kettes királyválasztást felidézett államférfiak felelősek mindenért, A nyugati magyarságnak pedig el kellett fogadniok a domus ausztriarka uralmát, a nyugati és északi Magyarországnak csatlakoznia kellett a nagy nyugati erőkonglomerátumhoz Ausztriához, hogy védelmet kapjon a török ellen. Csak a német és a spanyol erőtől várhatták a török hatalom feltartóztatását, de számolniok kellett azzal, hogy a támogatásnak ára van. Az ár pedig idegen dinasztia idegen székhellyel, idegen miniszterek és hadvezérek, s idegen szellem és érdekek elismerése és elviselése volt. Az ár az volt, hogy nemcsak magyar érdekek és gondolatok, hanem idegen gondolatok érvényesültek századokon át, - A keleti magyarság helyzete is adva volt, A török torkában el kellett fogadni a török szuverenitást, hogy hódoltsági területté ne váljék. Ennek az ára pedig az volt, hogy fel kellett bontani a középkori állam magyar egységét és átmenetileg, ha elvileg nem is, el kellett szakadni a Szentkoronától, ez azonban már nem az 'államférfiaknak a szabad elhatározásától függött, hanem adottság volt. És a kisebb bajt kellett eltalálni. Amikor egy nemzet megszűnik nagyhatalommá lenni, akkor a részek vezetőinek államf érf Iáinak a feladata a végső romiái elhárítása. Ha ebben a beállitas ban hezzük Bethlen Gábor* politikáját, akkor a legnagyobb igazságtalanság öt törökösködéssel vádolni, Bethlen Gábort törökösködéssel megvádolni gyermekes dolog és a történelem logikájának a nem ismerése. Ezt kezdte Szapolyai János, ezzel nyerte a függetlenség romjait Bocskai,ezt tette a legtöbb erdélyi fejedelem, a végén öntudatosan Thököly és II.Rákóczi Ferenc legutoljára, Felekezetileg teljesen megoszlottak, hiszen csak János és Rákóczi voltak erősen katholikusok, a többiek mind protestánsok. De ebben az elgondolásban felekezeti szempontok nem játszottak szerepet o Katholikus oka t és protestánsokat a magyar nemzethez és Magyarország romjainak fenntartásához való állandó vágy és kivánság vezettek, - A második vád amivel* Bethlen Gábort illetik, hogy háromszor is támadólag lépett fel, holott II,Ferdinánd két hatalmas nyugati államférfi, Eszterházy Miklós nádor és Pázmány Péter egyéniségétől befolyásolva elismerte a rendi jogokat es elsőnek bocsátott ki koronázási diplomát. De itt megint nem lehet az eseményeket a maguk folyamatosságából kiragadva tárgyalni. Hiszen Bethlen é^Taz o nemzedéke saját szemével láthatta, hogy milyen nyomásnak volt kitéve . . a királyi Magyarország és Erdély egyaránt Rudolf uralkodása alatt. Látták, hogy mihelytV^é" lehetőség nyilvánul meg arra, hogy Magyarországra rá lehessen nehezedni,azt kihasználják. Ezt látta Bethlen fiatalságában. Előtte volt a tanulság, de nemcsak az a'kór dós, hogy mi történt Bethlen előtt, hanem mit itlátunk Bethlen után. Amikor a harminc éves háború megszűnt, újból,az összbirodalmi törekvések érvényesülteko Egymásután következett a Lobkovitz-Ampringonfélo, a Wesselényi-mozgalom veres elnyomásával, Nádasdy és Zrinyi kivégeztetósével, majd a II.József törekvése ós a XIX,században a SchwartzenbergBach-féle. A tendencia.tehát a magyar gondolat elnyomása. volt. És ennek a tendenciának nemraz•'uralkodók voltak a képviselői, hanem a mindinkább kifejlődő bürokrácia, amely sokszor a maga anyagi érdekeinek védelmében akarta Magyarországot leigázni, hogy nagyobb legyen az a kör, amelyben a polgári és katonai bürokrácia elhelyezkedhetik'. Ezt érezte Bethlen Gábor Intuícióba, meglátta azt, hogy századokon át ható erővel: állunk szemben, /\ Es mégsem teszik helyesen, akik Habsbürg-gyülöI | létről beszélnek nála, hiszen ő még feleséget is onnan keresett, Ö a ten\ ' dencia ellen küzdött, amely századokon át minden alkalmat felhasznált a N magyar nemzet önállóságának megsemmisítésére. Ez a tendencia abban az időben a harminc éves háború idején kisebb vehemenciával lépett fel. A harminc éves háború lekötötte Ausztria erejét első szakában a csehekkel,második szakában a dánokkal, később a svédekkel és a franciákkal, őrültség lett voln: /folyt, köv./