Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-09 [025]
Budapest, 1929. november 9. ^ X" XI.évfolyam 256 „szám* /AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR-ÜNNEPSÉG MEGNYITJA. Folytat ás.4,/ tehát a bécsi hatalom részéről Magyarországgal ós a törökökkel Is ellenségeskedni, de mihelyt a külpolitikai nyomás megszűnt, rögtön megismétlődtek az összbirodalmi kísérletek* Ha tehát szabad volt annak a hatalomnak támadnia akkor, amikor a magyar nemzet rossz helyzetben volt, hát akkor olyan égbekiáltó hiba ha viszont ő biztosítani akarta a maga pozícióját és erositeni a magyar poziciót. Hát csak az egyiknek szabad mindent és a másiknak semmit? Ebben nincs igazság 0 Bethlen államférfiúi géniusza tisztán látta ugy a német, mint a török veszedelmet. Arra törekedett, hogy Erdélyt még a tiszai megyékkel és Kassával növelje és igy a két császárság között,'ha nem is önálló, de számottevő diplomáciai és katonai, pozícióhoz jusson* Hisz Kassa akkor kulturális és gazdasági góc volt,Igaza van a történetírás öreg mesterének, Angyal Dávidnak akkor, amikor ugy állit ja be a dolgot, hogy ő Erdélyt mintegy megnagyítva a parciummal egyfelől a török, másfelől a német császársággal szemben önállóságra törekedett. Nem állott török zscllban, de engedett a nycmásnak, s bizonyos önállóságot fenntartott. Mentől jobban kifejlődött a hatalma és politikai pozicioja, annál inkább igyekezett önálló lenni.Gyarapítani akarta területileg Erdélyt ós erositeni diplomáciai, gazdasági és kulturális eszközökkel. S itt eszembe jut ifjúkorom egyik legkedvesebb emléke: - Az Egyetemi Könyvtárban laktam ésjgyakran találkoztam egy galambősz férfiúval, a könyvtár igazgatójával, Szilágyi S andorrai, aki élete főcéljául tűzte ki a Bethlenre vonatkozó történelmi adatok, különösen Bethlen sajátkezű leveleinek összegyűjtés t 0 Sokszor elbeszélgetett velem, a fiatalemberrel, s fejtegette, heg/ két csodálatos levélírója van a magyar nemzetnek. Irodalmi téren Kazinczy Ferenc, aki a kis faluböl, Széphalomról a maga óriási levelezésével tudta irányitanl Magyarország Irodalmi feltámadását,amely nélkül lehetetlen lett volna Széchenyi munkája,, A másik nagy levelire politikai levélíró volt; Bethlen Gábor'* El lehet róla mondani,hogy ő teremtette meg a politikai-levél műfajt, nye3.vén&k magyarossága, stílusának ereje korszakot jelent a magyar politikai prózában, politikai gondolkodásának sajátossága pedig fázis a magyar politikai gondolkodásbal 0 Nem kancelláriával, államtanáccsal és miniszterekkel dolgozott, hanem maga irta meg diplomáciai leveleit. Óriási munkásember volt, aki hihetetlen erőfesz itéseket tett azért, hogy az európai diplomáciai rendszerbe jóformán bele sem kapcsolt fejedelemség megkapja az összeköutetést a nagyhatalmakkal,amit el is tudott érni, kizáróan a maga'zsenialitásával, ügyességével, fantáziájával és lankadatlan munkaerejével- Meg akarta erositeni Erdélyt gazdaságilag, s rendkívül érdekes téma volna egy gazdaságtörténí: z számára Bethlen Gábor korának a kutatása, a merkantilizmus fejlődésének szempontjából„ - De tudta azt is, hogy gazdasági és diplomáciai akciói nem kecsegtethetnek sikerrel a kellő kulturális eszközök nélkül. Minden rendelkezésére álló eszközzel alapította az is kólákat,küldött ösztöndijasokat a külföldre, hogy legyen megfelelő látókörrel biró, idegennyelveket ismerő erdélyi magyar. Fontos missziókba idegeneket volt&ugyanis küldeni,akik ugyan ha ésszel is, de nem magyar ésszel és nem magyar szivvel mentek a külföldre. A magyar nemzet nagy kulturális tör előzései szempontjából misem jellemzőbb, minthogy a két nagy ellenfél,'Pázmány Péter és Bethlen Gábor ugyanabban az időben alapítanak főiskolát,, Pár év választja el Bethlen Gábor gyiilafehérvári akadémiájának alapítását, ahova Opitzot és egy csomó külföldi tekintélyt nyert meg, Pázmány Péternek a nagyszombati egyetem megalapításától, Pázmány Péter is a bécsi pázmáneum révén szervezi a papság külföldi nevelését, s nem véletlenség ez, hanem a magyar nemzet kulturális életszükségleteinek világos meglátása* ^ Y*JU**A»1**A, ' - Ezek voltak azok a diplomáciai, gazdasági és kulturális '•\ eszközök, amelyekk/Bethlen Gábor naggyá akarta Erdélyt tenni,harmadik tésí nyezővé a német és a török császárság közötta Elérte-e célját? Részben. ] Amikor diplomáciai. közgazdasági. és küturális akciójának eredményey ként Erdély megerősödött- meghalt tizenhat évi uralkodás után negyvenkilenc | éves korában, férfikorának első szakában* Tragikuma az volt, mint minden' (| nagy királyunknak és fejedelmünknek, meghalt fiatalon és fiutódok nélkül. Ha ezt figyelembe vesszük, elmondhatjuk, hogy nagyon sokat alkotott istenesember volt. /folvt. köv „/
