Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-08 [025]
y~-~ ' : 'ÍAttít' ORSZÁGOS TUDOSITÍ^^ft ^PfP^ j törvényszéki kiadás. ^ • . Budapest,1929. november 8. ZU ROMBACH-UTCAI GYILKOSSÁG /Felyt.5.kiadá*h-z / Éppen olrtonni készültek,aniker beállított Wallenstein Manó. - Hát té-od ni szel hozott erre - mondotta ő erre na y csodálkozással mert elölni »» v/allenstein sohasem járt náluk. Wallenstein úzt valaszclía^ory owöfSlo 1á» hát beugrott egy kissé. - Én - folytatta vallomását Brandl - mindjárt mondtam is hogy éppen elkészülünk hazulról és mivel tudtam,hogy valamféle ébredőgvülés van tamcsosnak tartojtam,hogy a nálam lévő pénzt és ékszereket otthon hányjam.' Hvettem hát a szekrény legalsó rekeszéből a kaskazettát és abba betettem a pénzt f az órát és a gyűrűt és a kazettát visszahelyeztem. Megjegyzem hogy a' szekrényben különböző összegű pénzek is voltakjo nás rekeszekben elhelyezve, A továbbiakban a tanú elmondotta,hogy Kis Etel és a két kis gyerek tkivóve aztán valamennyien fölkerekedtok, Wallenstein Manó az Araira sy ut es Laudon-utca sarkán elvált tőlük, ő egy pillanatra beugrott a Sorron te kávéházba, mialatt felesége a közeli cukrászdába ment vásárolni,aztán sétálni mentek a Sólyom-utcán át és ugy tértek hazafelé. Ekkor azonban már megtörtént agyilkosság. t °rakor távi.ztak el hazulról és hat óra előtt öt perccel érték haza. Megdöbbentő lét vány tárült elébük. - A konyhában feküdt %.s Etel kezei elől összekötve, meglehet t|S xx lazán valami függönyzsinórfélével, amelyben azonban nem ismertünk a sajátunkra -mondja vallomásában a tanu. A lány szájába két zsebkendő volt tömve, egy női zsebkendő, világos lilás szélei és egy másik kis zsebkendő. A nyakai húllaf ont ok voltak, A nagyobbik gyereknek arca és feje össze-vissza volt verve, minthogyha tetoválták volna, olyan kék ós fekete szinü voftti á másik gyereknek szájából és orrából s zivir gott a véri Borzaszt 0 lávány volt kérem - mondja még most'is megrendült hangon* a tanu. Amikor György fiam pillanatra magához tért, ezeket mondotta: "Apukám a bácsi nekemjött és az arcomat összeszorította, aztán bedugta az ujját a számba, x» de én legalá) b megharaptam." Azonnal a kórházba szállítottuk "a'gyerekeket, akifck közül a nagyobbik tizennégy napig feküdt eszméletlenül, a kisebbet nyolé napim tartották csak benn, a*tán otthon ápoltuk. Az eset után flott egy daktiloszköpus és megkérdezte többek között,hogy kire gyanakszom, &n elondottam, hogy november 3o-án katonák jelentek meg a Rombach utcában, lezár ták az egész utcát és rekviráltak .többek között nálam is. Ilyenformái csak katonákra gyanakodhattam. De elmondtam azt is,hogy egy elbocsájtott cselédem volt. A nyomozás közben, ahogy szokták mondani kérem, holtpontra jutott. Az elnök most az iránt érdeklődik, hogy mennyi pénz volt és milyen pénznemekben a vaskazettában,hogy nyolc darab ezerkoronás, egy ktíteg százkoronás , kétszáz darab ötvenkoronás és még kisebb nagyobb címletek voltak. Arra a kérdésre,hogy miért nem mondta a rendőrségen, hegy az órája és a pecsétgyűrűje hiányzik, Brandl ^zidor azzal válsaszolt,hogy az akkori lelkiállapotában nem is gondolt erre. Remdkivül érdekes volt a tanu vallomásának azon része,mikor az elnök aziránt intézett kérdést hozzá, hogy közös kórteremben feküdt»fe-e gyerekei. Brandl a leghatározottabban ki jelentette,hogy nem, ő egy külön szobát vett'ki, amelyben csak a gyerekek ágya volt és semmi más ágy nem volt a szobában. Erre nyugodt lelkiismerettel leteszi az esküt, -^lőadása szerint vagy ő vagy a felesége állandóan a gyerekeknél voltak, akiket az ismerősök rendszerint délután látogattak meg. Elnök: Találkozott-e maga Wallenstein Manóval a gyilkosság után közvetlenül? - Nem, nálam nem volt, vele nem beszéltem,'legfeljebb egy félév telt el és csak ezután kerültem vele össze újból, _A tanu elmondja még,hogy amikor hazulr°l eltávoztak, utasi tást adott Kis ^telnek,hogy senkit a világon be ne engedjen az ő távollétükben a lakásba. A lány ugyanis nagyon tapasztalatlan volt ós így az akkori időket tekintetbe véve, sohasem tudhatta az ember,hogy mi történik. Arra kérdésre,mióta ismeri Wallenstein Man-t, a tanu ki jelenti,hogy •huszonöt éve és meglehetősen jó kollegiális viszonyban volt. vele. A leghatározottabban kijelentette még' B randl,hogy Wallenstein Janóval semmiféle üzleti összeköttetésben nem volt. - Kérem - mondja többek között - nekem rituális üzletem volt, sziacru hitközségi felügyelet alatt es en egyébként is csak olyan árut vehettem, ami garantált kóser volt es vidéki sz állitóim is csak olyanok aocx lehettek, akik szintén a hitközség felügyelete alatt álltak.Az elnök most elébe tár ja,hogy Wallenstein manó védekezése szerint Wallenstein a gyilkosság előtt is több ízben meglatocat- Soha - válaszolja a legnagyobb határozottsággal Brandl.Prre nyugodt lelkiismerettel leteszem az esküt. /Folyt.köv.Ma.
