Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-08 [025]

«inuxxin u 1 ILJZj j-i kJV O 1 UJJÚ űiiU — ZU ROMBACH-UTCAI GYILKOSSÁG /Folyt.6.kh dáshoz./ rí-i n ^S?? 1 a , tovább r a kőan elmondta, hogy Wallenstein sohasem ajánlott fel neki semmifele penzsegitseget. Az elnök elébe tárja Wallenstein vallo­mását amely szerint húszezer koronát a gyilkosság után segítségképpen fel­Mr8g8ata n v^ina5 rand r meg jegyzi, hogy az ajánlatot pénzszűke miatt feltétlenül - . " V0 * csukva a kazetta, amelyben a pénzt tartotta? L kér­dezte az elnök. * - igen, mindig kulccsal zártam le ós ugy tettem a szekrénvhP Amikor Wallenstein nálan volt, láthatta, amikor kinyitom Tjén taSttat?' es azt is láthatta,hogyhova teszem el. Wallensteinnel két év fél év óta nem vagyok üzleti összeköttetésben, mert agykölcsönügyletbol folyóan nézetelté­rés támadt ^közöttünk. Sem Wambaeh Katalint, sem pedig GyörkösRózsit nem ismertem regebben, Wambaeh Katalint Reblein Katalin néven a rendörséren mutatták be. & A kihallgatás közben a tárgyalásvezető elnök elé áll egy szu* ronyos fogházor és jelenti,hogy a tömeg olyan erőszakos magatartást tanúsít, hogy nem tudja a rendet fenntartani. Az elnök utasitja, hogy csak az újság irókat engedje be a terembe, mire az Őr elhagyja a tárgyalótermet, ahová behallatszik az erélyes hang és az azt követő zsibongás. Várady-Brenner elnök ezután megkérdezi Brandlt, nem beszélt-e össze valakivel,hogy ilyen értelemben valljon. Brandl megmarad állítása mel­lett, hogy Wambaeh Katalint, sem a másik nőt azelőtt nem ismerte és Wallen­steinnel sincs beszédes viszonyban. Előadja még, hegya rendőrségen azért nem emiitette Wallenstein látogatását a gyilkosság előtt,mert annyira le­foglalták beteg gyermekei, hogy egészen elfeleftoett arról, hogy Wallenstein látogatsa íjuamemtín fordi lator adott volna a nyomozásnak. - Amikor Wallenstein a gyilkosság után felkereste magát, szóbakerült maguk között az, hogy Wallensteint is gyanúba vettókő- hangzott továfe az elnök kérdése. - Nem, erről egyetlen szó sem esett. Ha én erről beszéltem volna vele, legelsősorban a hivatalos körök figyelmét hivtara volnafel a fel merült gyanúra. - Maga azt mondta Wallensteinnek, hogy megvannak a gyilkosok és már fel is akasztották Őket,, t . - • _ .. ,„.. . - A gyilkosság utan egyevvel egy ^imon nevű ur jott hozzám es az azt mondta,hogy a gyilkosok nyomára vezet. Fel is mentünk egy Szűcs Gyu­la nevezetű emberhez, aki a Bethlen-téren lakott, azonban csak az anyósá­val tudtunk be szelni,akit be is vittünk a rendőrsigre,ahol.kihallgatták.Kás nap a napilapok mint tényt közöltek,hogy Szűcs a Rombach-utcai SablOg^lkos, azonban a rendőrség Szűcsöt nem találta lakásán, mert mind mondtak,már meg­szökött. Erről és egy másik gyanúról beszélhettük én Wallensteinnek, Szembesítésre kerül ezután a sor. Brandl szemébe mondja Wallen steinnek, hogya gyilkosság előtt sohasem kereste föl lakásán, sem a gyilkos sác utáni közvetlen napokon, és a gyermekekről sem érdeklődött. Wallenstein nel ellentétben, határozottan kijelenti B ra ndl,hOgy a gyerekek nem a kozos teremben, xüt hanem külön kórteremben voltak ápolás alatt. A biróság a tanúkihallgatást félbeszakitva, pár perces szü­netet rendelt el,amely alatt megkezdődött a terem és az előszoba kiürítése. Ez azonban nem ment simán, a jelenlévő három-négy foghazór a legnagyobb eréllyel sem tudott rendet teremteni: a tárgyalás szenvedélyes^hallgatói unszolásra sem hagyták el sem a tárgyalótermet, sem az előszobát. Röviddel később rendőrök érkeztek, akik most már erélyesebb módszerhez folyanodva, igyekeztek megszabadítani a termet az érdeklődőktől. Amikor tízperces szü­net után Bárady-Brenncr elnök megnyitotta újból a tárgya la*, az újságírókon kivül senki sem veit a tárgyalóteremben, azonban az elnök megnyitó szava­it aliF lehetett érteni a behallatszó lármától. Végül is az elnök maga ele rendelte a rendörökkel érkezett rendŐrfelügyelőt és igy^szoit hozzá: - Kérem, telefonáljon a rendőrségre segítségért, hogy a ren­det fenn lehessen tartani és adjon utasítást embereinek,hogykx ha ellenkez . nének velük, az illetőket kisérjék a fo kapitányságra! nenek veiuK, az g fes2e ^ állásban fogadta a parancsot, ^ előszo­bában folyó nagy tumultusban az egyik rendőr a tanúkihallgatásra várakozó Br«ndlt és - kft Sereket is ki akarta tuszkolni, Brandl azonban a tárgya­in Lóié'^idézésével igazolta, hogy ő a sértett és minden percben sor ke­rílhet kihallgatásának folytat ásárat A kis kivül lezajló intermezzo után az eínöfmár be fa szóíítottaVandlt és folytatta kikérdezését Rövid parker désutS Kopács Béla ügyészségi ^•^ v ^f tt Jffi é ^ÍS^^ hoz a kazettára és annak zárjára vonatkozólag. JmSf. /Folyt, kov ./Sy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom