Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-19 [024]
•.—'KÉT HÓNAPRA'-ELITÉLTEK, AZ ÚJRAFELVÉTELI ELJÁRÁS 0OR.MT PEDIG F..LEINTETTÉK EGY BANKÁRT. Aldor Szigfrid bankár a tőzsdei konjunktúra idején óriási üzleteket bonyolított le, gazdag ember hírében állott, de 1924 telén nagyszabású kontremlnüz létbe bocsátkozott, a papírok azonban nem estek, hanem emelkedtek és igy a bankárt mérhetetlen veszteségek érték, A tőzsdei szállitás napján a kontreminpozicióban eladott papirokat le kellett szállítania, minthogy azonban jórészt fedezetlen eladások voltak, igénybe kellett vennie más értékpapírokat- is, többek között Bónis Imre tisztviselő értékpapírletétjét is. Bónis amikor később nem tudta visszakapni az Aldoréknél elhelyezett értékpapírokat ,sikkasztás cimén följelentést tett Áldor Szigfiid ellen és a büntetőtörvényszék a bizonyítási eljárás lefoly atása utan Aldort bűnösségének meg állapitása mellett hárombOnap! fogházra ítélte. Ezt a büntetést a tábla keth°napi fogházra szállitotta ls és ez az ítélet jogerőre emelkedett. Aldor Szigfrid később Hojtás Ödön dr. ügyved utján perujitasi kérelmet terjesztett elő,amelynek a törvényszék helytadott ós móst tárty*;Ca meg újólag a főtárgyalást, amelynek során a védő azt vitatta, hvgy a fel jelentő Bónis Imre értékpapirjai^ nem letétként, hanem kölcsönként szere peltek Több tanú is ugy vallott,hogy a kérdéses értékpapirokat Áldor Szigfrid bankárnál mint kölcsönt számolták el Bónis Imre javára. A büntotőtrvényszók az uj bizonyítékok alapján a alapitélet megsemmisítésével *1&t*r Szigfridet felmentette cz ellene omolt vád alól azzal az indokolással,hogy a kérdéses értékpapirokat a sértett kölcsenképpen és nem letétként adta át a bankárnak, már pedig a kölcsönadott dolog a kölcsönvevő tulajdonába megy át azzal a'kötelezettséggel, hogy a kölcsönvett dolog teljes ért két vissza kell adnia. Ha már most a bankár visszaadási kötelezettségének nom tett eleget, nem követett el sikkasztást,mert nem idegen ingó jogtalan eltulajdonításáról van szó, hanem polgári per utján érvényesíthető követelésről. Á felmentő Ítéletben a királyi ügyész is megnyugodott és igy az nyomban jogerőre emelkedett. /MOT/ M. • — BÍRÁK ÉS ÜGYESZEK LAPJA. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesitője, a Birák és Ügyészek Lapja július-szeptemberi száma most hagyta el a sajtót, azért megkésve, mert a szerkesztőség helyet aknxt szorítani a miskolci közgyűlés anyagának is. Az uj szám közli Juhász Andor dr-nak a kúria elnökének a kúria teljes ülése előtt az ötvenéves jubileumát ünneplő Ráth Zsigmond kúriai másodelnökhöz intézett beszédét. Mészáros Lajos dr. Ítélőtáblai bir 0 ,.a vegyes döntőbíróságok kormány-megbíz ott ja"Aggárperek a vegyos döntőbir ü sá_ gok előtt" elmen irt érdekes cikket. Mészöly Endre dr. kir. járasbirö^a tanuk megesketésének szabályait fejtegeti cikkében. A legújabb szám bőségesen beszámol a miskolci közgyűlés eseményeiről, az elhangzott beszédekről és a választások eredményeiről is. A lap kapható az Országos•Birói és Ügyészi egyesület helyiségében és a felelős szerkesztő, vitéz dr. Boronkay István budapesti királyi ügyész hivatali helyiségében. /MOT/ M. -EGY FÉRJ HÁROM FELLSÉG. -A MÁSODIK FELESÉG KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL,MERT A KOM UN ALATT KÖTÖTT HÁZASSÁGOT SEMMISNEK MONDTA KI A TÖRVÉNYSZÉK• Huszák Béla hentesmester, a Hentes ipartestület alelnöke a kommunizmus alatt elvált feleségétől és 1919 augusztus 24-én újból nősült, feleségül vette Schwertner Ilonát. Két évig mint házastárak éltek együtt, a házasságból gyermek is született, aki azonban meghalt. A kommunizmus bukása után mint köztudomású a kommün alatt kötött és felbontott házasságok körül bonyolult joga helyzetek állottak elő. : Az egyik rendelet többek között kimondotta, hogy a kommün alatti válások érvénytelenek. Huszák Béla két házassága körül is zavarok mutatkoztak, A pbobléma kettős volt: az első házassága még érvényben volt, ugyanakkor a második házassága már két év óta tartett. Huszák^hogy^a bigámia súlyos következményei elől kitérjen, . ..... a törvényszékhez kérvényt intézett, hogy a második, tehát a kommün alatt kötött házasságát mondja ki semmisnek, /folyt.köv.