Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-17 [024]

HÍREK. /A NEMZETKÖZI ORVOSI HYDROLOGIÁI TÁRSASÁG A'REUMAELLENES LIGA UTOLSÓ TANÁCSKOZÁSAI BUDAPESTEN. Folytat ás.2./ Ebéd után dunai hajósátára indultak a külföldi orvosok, ahonnan visszatérve a főváros látja őket vendégül vacsorára: búcsúzóul.. Holnap,"pénteken a kongresszus résztvevőinek egy,-ósoport j a a Balaton mellé utazik, ahol megnézik a szénsavas forrásokat és fürdőboron­dezésokot, valamint a halbiológiai intézetet, d másik csoport pedig három napos kirándulásra megy Béc3be, ahol az osztrák főváros egészségügyi intéz­ieényoit és fürdőberondezéseit tanulmányozzák. /MOT/O. TÖRVÉNYSZÉK. KISS JENŐ SZÉKESFŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAG IZG^TASI ES LAZI­BÁSI BŰNÜGYE * TÁBLÁN. /Folytatás./ /Elejét lásd a MOT mai törvényszéki kiadásaiban./ Kiss Jenő város atya bűnügyét ma tárgyalta a budapesti itélöt&La G a d o íanácsa. Az ügyre délután fél 2 órakor került sor, amikorára a táb­la nagy tárgyalótermét szinte megtöltött© az érdeklődő hallgatóság. Megje­lent a szabadlábon lévő vádlott, dr. Kiss Jenő ügyvéd± azociáld mokrata párti törvényhatosági bizottsági tag védője: dr. B á r d Imre társaságában. A közváadat dr. K é 1 e r Béla királyi főügyész képviselte. Az adatok ismer­tetése és a törvényszéki Ítélet; felolvasása után a védő . a bizonyítás kiegé­szítése iránt tett indítványt és indítványozta F a r k a s István, P e y e r Károly képviselők tanúkihallgatását, továbbá a magyarországi, va­lamint az ausztriai szociáldemokrata párt programurjának ismertetését. Továbá indítványozta néhai Andrássy Gyula gróf egyik ci-.kének felolvasását, amely annál: idején az Újság cimü lap vczetöhclyén jelent meg. a. védő ezekkel, külö­nösben andrássy cikkével azt kívánta igazolni, hogy nemcsak . vádlottnak vol­tak kifogásai a fenn''.llo kormányzati rendszer ellen, hanem olyan politikusok­nak is, mint Andrássy Gyula gróf lényegileg azonos volt az álláspontja az In­kriminált kitételeket illetően. KOler B^la főügyész a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt elu­tasít axid ónak mondotta és rövid tanácskozás után a királyi itelőtbla igy ha­t ír ózott s A végzés megokolása szerint bizonyítás kiegészítésre nincs szükség, mert egy sajtóperben kizárcan az inkriminált cikkben foglaltak dönthetik el a tényállást: az inkriminált cikkből kell kitűnnie annak, fenn forog-e 1 bűncse­lekmény vagy sem. A védő a végzés ellen semmiségi panaszt jelentett"be. Ezután Kelet" Béla dr. a közvíd képviselője tartotta meg vádbeszédét , A vádlott hivatása az ügyvédség, hivárasából kifolyóan bűnügyekkel foglalkozik ­mondotta a királyi főügyész - és ebben a .teremben is sokszor t Iáikóztunk ve­le, mint védővel, sülikor a kérdéses röpirat kiadására vállalkozóttíes a szor­zót nem volt hajlandó meg nevezni, hanem magára vállalta a fclelöaséget, tisz­tában: kellett lennie a várható következményekkel. Végeredményben közömbös, hegy a vádlót nem mint szerző, hanem mint kiadó áll itten, mert a btÜnvádi ol­j írás'során ismételten kijelentette, hogy a röpirat tartalmával azonosítja magát. Véd kezes sz rint a röpirat inkriminált részei szenvedélyek felkel­tésére nem alkalmasak, azonban ez a véd kezes nem íllbat megy.mert ennek a röpiratnak a szerzője gyűlöletre izgat a nagytöke és'a nagybirtok el­len, tehát kimeríti az osztály ..'.lenes izgatás tény álladókat. A törvényszék elsőfokú Íteletében helyesen állapította meg azt is, hogy a vádlottá .király­ság intézménye eil lázított, mert noha Magyarországon a Habsburg'ház dotro­v \ nizárasáról Írott törvény intézkedik, maga a királyság intézménye fönnáll* j A vállott'azt irja röpiratnak egyik helyén, hogy Magyarország feftnuaradását és haladását csupán a demokr itikus köztársasági államforma biztosithatja. Ez a része a röpiratnak nem más, mint a kiralysg Intézménye elleni izgatás. A föügyész .ényhitó körűimén-eket nem lát fennforogni, ellenben súlyosító kö­rülménynek^ hogy az inkriminált röpiratbóJ,amely 3000 példányban jelent m g a rendőrségnek annak-ádsgén alig néhány példányt sikerült elkobozni-... P tdt^Ay /folytatása következik:/

Next

/
Oldalképek
Tartalom