Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-16 [024]
HA IS ESKÜ ES HAMIS BUKÁS BÜNTETTE MIATT VONTA FELELŐSSÉGRE A BUDAPESTI ÍTÉLŐTÁBLA FARKAS SÁNDOR EGRI HENTESMESTERT ES FELESEGET. Farkas Sándor egri hentesmester 1925-ben Egerben tönkrement. Feleségével együtt, aki a hentesüzletben részestárs volt, kényszeregyezséget kért magé ellen. A kényszeregyezségi ügy törvényszéki tárgyalásán a Farkas-házaspár esküt tett arra,hogy a hivatalosan megállapított kimutatásban szereplő vagyont ételeken felül nincson egyéb vagyonuk. Szántó József pénzügyőri főszem lösz, aki a hontesmestérnek egyik fŐhitolezöje volt, az eskü letétele után feljelentette Farkas Sándort és feleségét hamis eskü és hamis bukás büntette cimén, azzal a megokolással, hogy a tárgyaláson felmutatott telekkönyvik kivonatok szerint Farkas Sándorné az édesanyjától két ingatlant örökölt, amelyet a csödönkivüli kényszeregyezség tárgyalásán a Farkas-házaspár nem jelontott be. Szántó János ezenkívül azon a cimen is vádat emelt a hentespár ellen, hogy az asszony édesapjáért, amikor már tudták,hogy fizetésképtelenek, a Pénzintézeti Központnál huszonötmillió koronás kölcsönösszeg erőjéig' jót állottak és ezt az Összeget az elhallgatott ingatlanokra be is kebele2tették. Farkas Sándor és felesége az egri törvényszék büntetőtanácsa előtt azzal védekeztek, ho gy az örökölt ingatlanokat voltaképpen nem kapták meg,mert az ingatlanok Farkasné éd satyjának haszonélvezetével voltak megterhelve, a jótállást pedig Farkasné atyjáért azért vállalták, mert az após olyan kötelezvényt küldött aléirás végett hozzájuk, amelyről voltaképpen nem is tudták pontosan megállapitani,hogy mit/ tartalmaz. Az egri királyi törvényszék jóhiszeműség cimén mindkét vádlottat felmentette az ellenük omolt bűncselekmények vádja alól. Felebbezés folytán a budapesti Ítélőtábla elé került a bűnügy, ahol a tábla Lehoczkytanácsa dr. Füzesséry Kund ügyvéd védelme után az olsóbiröság felmentő itéle tet helybenhagyta és az itélet indokolásában kimondotta, hogy mivel a kérdéses ingatlanokat a vádlottak a mai napig sem kapták meg haszonélvezetre, a köztapasztalat szerint joggal mondhatták magukról,' hogy nincs ingatlanvagyonúk, mert ennek a vagyonnak hasznát nem ok élvezték. A csalárd bukás vádja szintén nem állhat meg, mert a kényszeregyezségi eljárás törvényes formák között folyt ls és a vitatott jótállási kötelezettséget a házaspár már a csödönkivüli kényszerogyezségi eljárás befejezése után vállalta magára. A tábla Ítéletben a királyi főügyész és a védő, valamint i. vádlottak megnyugodtak, csupán a sértett pénzügyőri föszemlész jelentett be az Ítélet ellen semmis égi panaszt. /MOT/ K. ) ' EGY KERESKEDŐ KÁRTÉRÍTÉSI PERE MESUÁROS POLETT ELLEN,AKI ÁLLÍTÓLAG ELGÁZOLTA AUTÓJÁVAL. Ez év májusában az Üllői-uton villamosra várakozott Krausz Géza budapesti borkereskedő. Miközben álldogált - mint a törvényszékhez beadott kereset panaszolja - Mészáros Polette, a Király Színház művésznője autójával elütötte. A gázolás következtében a kereskedő súlyos sérüléseket szenvedett, a kerest szerint bordája, összetört, karján, lábán súlyos zozott sebeket szenvedett s csak hosszas, négyhetet is meghaladó kezelés után hagyhatta el az ágyat. Krausz a keresetben azt is előadja, hogy a szerencsétlenség következtében munkaképességéí: s elvesztette, sőt napról nap ••a rosszabbodik az állapota. A tényleges kiadását, orvosi költség, ápolás stb. 11.191 pengő 69 fillérben jelöli meg', a felperes, azzal a megjegyzéssel, hogy a munkaképesség elvesztésével felmerült tetemes kárát külön per utján kívánja érvényesíteni. Rago József dr. törvényszéken Ragó József dr. törvényszéki bir6 ma tartott a művésznő elleni perben perfelvételi tárgyalást s az érdemleges tárgyalásra novemberre tűzött ki határnapot. /MOT/SY.'
