Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-04 [023]
/A BÁNYAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE* Folytatás.3./ Egyhangúlag elhatározták, hogy tótnyelvü belmissziói egyházi lapot indit az egyházkerület. A többi tárgypontot Sárkány Béla egyházkerületi papi főjegyző, Haviár Gyula dr 0 közjegyző, vitéz Péteri-Petrik Aladár dr. kormányfőtanácsos, ügyvéd, Mikler Károly dr. ny.jogakadémiai dékán, egyházmegyei felügyelő, Lányi Márton dr. fiy.főispán, ügyvéd, Scholtz Oszkár dr. egyházkerületi világi főjegyző. Kovács Andor és Kruttschnitt Antal főesp eresek terj esz tettek "elő és déli egy óra előtt néhány perccel, Pesthy Pál dr. világi elnök köszönetével 03 llaffay Sándor dr. püspök imájával, végetért a bányai evangélikus egyházkerület czévi rendes közgyűlése. /MOT/F. FÖV ÁROS. /A polgármester expozéja a pénzügyi bizottság ülésén. Folyt.4./ - Az alkalmazottak gyógykezeltetése és gyógyüdültetése a segltőalap keretein belül van biztosítva, mely legutóbb Balatonszabadiban külön al.• tiszti üdülőtelepet is létesített. A kormány a közelmúlt napokban a segitSőlap szabályrendeletét jóváhagyta* - A tanács lényegesen csökkenteni volt kénytelen az egyesületi segélyek elmén előirányzott összegeket és Ilyen segélyezések céljára végeredményben egymillió pengőt irányzott elő, mert a belügyminiszter ur ismételten kifejezte, hogy az egyesületi segélyekre forditott összegeket túlzottaknál tartja, " ^ • - r - Szellemi szükségmunkára, valamint a munkanélküliek segélyezésére nincs előirányzat. A szellemi.szüksógmunkán azért, mert ez az akció megállapításunk szerint már létalapját vesztette. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint ugyanis a munkanélkül álló szellemi foglalkozásúak száma alig egyharmadára csökkent annak a számnak, amely a szellemi szükségmunka megindulása idején volt s amely ezt az akciót szükségessé tette. De még akkor sem tudnók a szellemi szükségmunkát 1930-ban megindítani és lefolytatni, ha kellő fedezet rendelkezésre is állana, mert 1930-ban, anint ez tudvalevő, általános népszámlálás leszj ami a fővárosi statisztikai hivatalt, amelynek keretében a szellemi szükségmunka folyt, annyira igénybeveszij hogy ily különleges akciók vitelére a népszámlálás előkészítésének veszélyeztetése nélkü" nem is képes* A i niinkanélküliek segélyére azért nem lehetett előirányzatot adni, mert a belügyniniszter ur leiratában hangsúlyozta, hogy a munkanélküliek pénzbeli segélyezését egyáltalán nem helyesli. - Majd igy fejezte be: - Költségvetésünkkel szemben általánosságban olyan felfogás alakult ki a sajtóban megjelent közlemények szerint, hogy az vérszegény, mert nem gondoskodik kellő munkaalkalmak biztosításáról. Ezzel szemben megállapít hogy a beruházási jellegű kiadások 30 millió pengőt tesznek ki, nem is beszélve a fentartási munkákról. Utalok arra is, hogy a székesfőváros rendszeres jövedelmeiből közel 64 millió pengőt juttat a kereskedelem ós ipar alimentálás á: A főváros tehát 1930-ban közel 100 millió pengőt fordít beruházásokra. - A kritika elfelejti azt is, hogy a költségvetés nem beruházóprogramm. Nagyobbszabásu beruházásokról, amelyek a jövő generációt is szolgál' ják, nem költségvetésben kell gondoskodni. Utalok a háboruelőttl költségvetésekre, afaelyekből minden beruházás hiányzott ós még az iskolaépitési programmot is, . ..- _ • ':. .'. kölcsönből valósítottak mcg 0 Végül azt sem szabaelfelejteni, hogy a költségvetés megterhelése feltétlenül a közterhek növekedéséhez vezet, ezeket pedig tovább fokozni nem lehető ,. - Akik pedig azt állitják, hogy az elmúlt években lehetséges volt különböző beruházásokról gondoskodni, azok vegyék figyelembe, hogy akkor olyan háztartási készletekkel rendelkeztünk, amelyek ilyen beruházásokra módot nyújtottak. /FolytckÖVc/
