Magyar Országos Tudósító, 1929. május/2
1929-05-22 [013]
ZU SIKKASZTÁSSAL VÁDOLTA MEG /Folytatás 1.kiadáshoz./ A hud apesti büntetŐtörvényszék Kormos Dezső dr,-t sikkasztás vétsége cimén kéthónapi fogházra Ítélte. A királyi Ítélőtábla Gadó-tanácsa elfogad ta a vádlott véd ékezését, Kormos Dezső dr.-t felmentette az ellene emelt vád alól azzal az ind okolással,hogy a tábla blzrnyitottnek vette, hogy Kormos és Weisz ingatlanforgalmi ügynökök között létrejött megállapodás szerint eleget tett Kormos D ezső a kötelezettségének^: amlkrr 24o pengőt fizetett a társának^OT/K; NEM'LETEZÖ ÜGYFELEK NEVÉBEN SIKKASZTOTT EL TÖBB LADA NARANCSOT EGY KERESKEDŐ. Károm évvel ezelőtt a Savlgnano export-import cég vezetősége bűnvádi följelen tést tett a rendőrségen Wagner Ferenc, a cég fixfizetéses utazó ügynöke ellen A feljelentés szerint Wagner Ferenc tö bb hamis megrendelés ellenében tizenkét láda, többmillió korona értéket képviselő narancsot utalt ki a cég raktál? rából és ezt. az árut eladta,de az érte kapott pénzzel nem számolt el, hanem azt saját részére tartotta meg. A nyomozás során megállapították, hc y Wagner Ferenc 1926 február 28-án 12 ládát, néhány héttel később pedig 16 láda, •összesen Hatmillió korona értékű narancsot szállíttatott el a raktárból,amelyet azután ismerősei körében eladott. Wagner Ferencet a budapesti törvényszék csalás büntette cimén kétévi és kéthSnapi fegyházra Ítélte. A budapesti királyi Ítélőtábla a vád lott büntetését csalás bűntettének kisérlete cimén nyolchónapi Börtönre szállította le. Az Ítélet ellen a felek semmiségi panasz szal éltek és igy került fel az ügy a kúria Szeőke-tanácsa elé. Loyzell Kálmán d r. koronaügyészhelyettes és Weisz Ödön dr. védő felszólalása után a kúria végzést hozott, amelyben megsemmisítette mindkét alsóbiroság Ítéletét í és a táblát uj eljárásra utas&totta. /MOT/K; HA AZ ORVOS SZÜKSÉG NÉLKÜL MŰTÉTET VÉGEZ. Egy vidéki orvoshoz igen súlyos állapotban lévő nőt hoztak megvizsgál céljából. Az orvos megvizsgálva az asszonyt, megállapította, hogy az asszony élete csak ooerációval menthető meg. A műtétet végre is hajtotta, azonban az asszony mütet közben viszgyöngeség következtében meghalt. Az asszony férje az orvost. feljelentette gohdatlanságból okozott emberölés elmén azt állítva fel jelentésiben, hogy műtétre nem volt szükség, és ha az orvos a mötétet nem végzi el, az asszony feltétlenül élethenmarad. A bűnügy a semmiségi panasz folytán felkerült a királyi kuriá&qz, ,ahol Ráth Zsigmond dr. a ku ria másodelnökének elnöklése mellett érdekes indokolás mellett felmentő itéle tet hoztak. Az indokolás a következőket fűzi a felmentő Ítélethez: -Aztj hogy a beteg álapota mily fokban veszélyes és a veszély elhárítására minő beavatkozásra van szükség, elsősorban a'vizsgálóorvos van tötelozvo logjobb tudása és meggyőződése szerint eldönteni. Egymagában az a körülmény, hogy a beteg álapota valóban nem volt olyan veszélyes,mint aminőnek azt észleleté alapján megállapította, az orvos részéről egymagában még nem jelent gondatlanságot, feltéve , hogy az orvos a tőle . joggal elvárható alapossággal járt el. Az orvosnak az a ténye, hogy a veszélyt a valóságnál nagyobbra becsültvo műtéti beavatkozást tartott szükségesnek, még ner jelenti a hivatásbeli képzettségen és tar>asztalatokon alapuló gyakorlati szc hályoknak vétkes megszegését és épen ezért nec minősíthető gondatlanságnak. /MÓT/SY.