Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-06 [010]
ECKHARDT TIBOR DR. NAGYSZABÁSÚ ELŐADÁSA A BÉKEREVIZlÓ . KILÁTÁSAIRÓL. A Magyar Revíziós Liga az idén is előadás-sorozatot rendez,amelyen a békerevizió kérdését világítják meg különböző szempontokból az előadók. Az első előadás t ma délután fél-hatkor a régi képviselőhíz nagytermében Eokhardt Tibor dr., a Liga ügyvezető alelnöke tartotta:" A békerevizió kilátásai " oimmel. Jóval az előadás megkezdése előtt zsúfolásig megtelt a régi képviselőház minden padsora, sőt a karzata is. A társadalom minden rétegéből toborozódott össze a hallgatóság, melynek soraiban notabilitánsaik közül megjelent-.H e r c. z e g Ferenc, akit lelkes éljenzéssel fogadtak, valamint Lukács György, P o 1 ó n y i Dezső, Mattá Árpád, E a 1 1 Endre, B a 1 k á n y i Kálmán, S z ö r t s e y József, Magyar Miklós és N á d o s y Imre volt főkapitány is, akit a megjelentek meleg ünneplésben részesítettek. S z o n t a g h Tamás ny. államtitkár nyitotta meg az ülést , majd E c k h a r d t Tibor kezdte meg mindvégig figyelemmel kisért nagyszabású előadását. - Ezek az előadások - mondotta - amelyeket a Reviziós Liga rendez, talán sosem voltak fontosabbak, mint épen napjainkban. A reviziós mozgalom máris szép eredményekre tekinthet vissza és tényleg elérte azt, hogy a magyar társadalom minden rétege, a szegény és a gazdag,minden felekezetű és foglalkozású tagja az országnak, "magáévá tette ezt a mozgalmat, megérezve azt, hogy a nemzet léte vagy nem-íéte függ annak sikerétől. —Pe épen a közelmúltban fontos elvi kérdések tekintetében a magyar társadalom kebelében bizonyos eltérések mutatkoztak. Ezeket a különböző interpretációra és különböző felfogásra alkalmat és módot nyújtó kérdéseket és épen a legényesebb kérdéseket akarom ma érinteni, nem azért, hogy ellentéteket piszkáljak fel, hanem azért, hogy közös nevezőre iparkodjam hozni a magyar társadalmat. Arra kérem a sajtón keresztül az egész magyar társadalmat, fogadják el a Reviziós Liga irányitásót, mert a tárdadalom csak akkor nyerhet súlyt, erőt és jelentőséget, ha egységem. megbontathatatlan falar^zban vonul föl a revizió kérdésében. Sokszor hallottam külföldön azt, hogy. hogyan foglalhasson a külföld állást ebben a kérdésben, amiben még itt az országban sem egyöntetű a vélemény. —A békereviziés problémának két oldala van. Egy belföldi és egy külföldi; Belföldi vonatkozásban az utóbbi időben zavaros és ellentmondó vélemények jelentkeztek, pedig az tfgész magyar társadalmat közös nevezőre hozni a revizió szolgálatában: előfeltétele az eredményes revíziós mozgalomnak.' Egyes pártok politikai agitáció szempontjából kezdik kezelni ezt a kérdést s nagy veszélyeket látnék abban, ha pártpolitikai meghasonlás ok megbontanák a nemzet egyetértését. Nem szabad lefelé folytatni licitációt a magyar nemzet legnagyobb értékeivel és Ideáljaival. Nem szabad megengedni, hogy olcsó Jánosok Jelentkezzenek és a külföldön felkinálkozzanak,de nem szabad a fölfelé való licitációt sem megengedni, Valótlan és irreális dolgok Ígérgetésével. Egyesek ugyanis ezzel iparkodnak népszerűséget szerezni, holott jól tudják, hogy aki mindéi ígér, az végeredményben semmit sem fog elérni. Bármilyen fájdalmas a ma^M ar léleknek, hogy kifele nem hangoztathatja őszintén' az .eszméit a f e lvi*j Iá ft nsitás 6s a Propaganda ut ja azonban nem az,hogy azt magyarázzuk, ami a mé lelkünkben él, hanem az, hogy olyan utakon és gondolatokon keresztül ip ^r>kodjunk a sok tekintetben ellenséges külföld közvéleményét megnyerni ame iyeken keresztül hozzáférhetünk a külföld lelkéhez és beleférkőzhetünk a 2 e Ikiismeretébe. Mi itt benn erezhetjük, hogy a Kárpátok gerince az a határ*/ arae1 ^ biztosságot, gazdasaga megélhetést - és a dicsős.- óges ezer esztendő jogán negf elélő Jövőt la biztosit, nekünk azonban a külfölddel nagy és ^"alános elvek a±ap d an kell a helyzetünket megismertetni. r^Hi,"I Ide í a /V?} eg két kén y es Ponton mutatkozott véleménye ltfi rés . Az agyxK az, beórheti-e a revíziós mozgalom az úgynevezett RotherlPere v*:na/ Folytatása következik. /
