Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1
1929-04-06 [010]
/ Eckhardt Tibor nagyszabású előadása a békereviziő kilátásairól. Folytatás I • / lakkal vagy az integer Magyarország programmJát kell-e kitűznie. — A válasz adva van Villson elnök 14 pontjában, amelyet a magyar nép elfogadott. Igaz, hogy a Vilsoni elveknek a magyar nemzet előtt nagyon rossz csengésük van, de csak azért, mert a Vilsoni elveket *a trianoni békében sehol sem valósították meg,. Elfogadtuk a nemzetiségi elvet,amely megkívánja, hogy az egy nemzethez tartozók ugyanazon államban egyesitressenok. És mégis több mint három és félmillió magyar 1 '*szakítottak el az anyaországtól megkérdezésük nélkül, sőt akaratuk ellenére. Ezt a beszédet megértik odaát és Rö"hermere lord / Lelkes éljenzés. /, a propaganda nagymestere, eki tudja, hogy a felvilágosító munkát hogyan kell végezni, épen erre mutatott rá. Ebből folyik a nemzet feltétlen joga a Rothermere* féle határokhoz. Ez a pont a trianoni békének az Achilles sarka. Ezen a ponton nyilvánvaló a brutális erőszak és az imperialista terjeszkedési törekvés a mások rovására. Itt kell tehát megfogni a kérdést, ez a leggyengébb pont és a legnagyobb támadási felület. /. magyar-lakta területeket feltétlenül visszaköveteljük. — A másik Vilsoni elv, a népek önrendelkezési joga, -Ebbel folyi k,hogy a volt Magyarország területén lakó különböző népek maguk k:11, hogy eldöntsék, mely állam keretén belül akarnak élni, vagy önálló államot akarnak-e alkotni. Jogunk és kötelességünk tehát minden elszakitott, nem magyar többségű területre a népszavazás elvét követelni. És ennek a hangoztatása internacionális dolog, amelyen keresztül a világ közvéleményéhez okvetlenül eljutunk. Mert csak ideig; 4ráig lehet igazságtalanságokat fenntartani. Kizárólag magyar szempontból is ésszerű a népszavazás elvének elfogadása, mert egyedül igy szüntethető meg visszacsatolás esetén a különben felburjánzó Irredentizmus és a magyar érdtk itt azonos az európai érdekkel, mert megnyugvást és tisztességes rendet kivan teremteni. —A másik összeütközés itthon a revíziónak a királykérdéssel való összekapcsolása körül keletkezett. Nyilvánvaló, hogy a király kér désiSi nemzet érdekel és nan még oly tiszteletreméltó érzelmek alapján kell megoldani, A nemzet mindenekfelett álló létérdeke pedig a revízió. A királykérdésben sokféle felfogás uralkodik, csak egy szempont szerint egységes a nemzet, hogy a királykérdést a nemzet érdeke szerint oldja meg, / Zajos éljenzés.' / A nemzet mindenekfelett álló létérdeke pedig a revízió. És mindenkire nézve az a legfőbb szempont, legfőként pedig arranézve, aki Szent István koronájára aspirál. A revizió megoldása fogja megjelölni azt az utat is, amelyen a királykérdés megoldása serán járnunk kell s egyúttal oly egészséges közvéleményt fog teremteni, amely nélkül a királykérdésben jó megoldás nem képzelhető el. Aki a nemzetnek revíziós vágyait és jogos követe leseit a megvalósuláshoz segíti, az egyúttal automatikusan megszerezte magának a jogot a trónra. 1 —. pia a revizió érdeke ma azt követeli, hogy kapcsoljuk ki ozt a kérdést és ne engedjük a napi politika sarát ráfröccsenteni a revízióra, várjuk meg azt az időt, amikor a történelem útmutatása szerint ezt a kérdést .a nemzet létérdekének megfelelően egyöntetűen tudjuk megoldani. — Ma a nemzeti közvélemény pótolja a hadsereget ,a hiányzó gazdasági erőt és mindazt, ami a látszat-függetlenségünkből a tényleges függetlenségünkhöz hiányzik. A reviziós probléma külpolitikai vonatkozásban lényegileg abból áll, hogyan tudjuk a nemzeti törekvéseket az európai eszmeáramlatokba és az általános politikai törekvésekbe belekapcsolni. Azonban fs\ óriási szakadók választja el a meggyőződést a cselekedettől. Egész más doy log meggyőzni a világot arról, hogy velünk igazságtalanság történt, mint rábirni arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Lengyelország felda! <t rabol ás át száz éven keresztül igazságtalanságnak hirdették, de senki sem r 'X / Folytatása következik. / ,
