Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

RÁKOSI-EMLÉKÜNNEF AZ TRÓNOK KÖRkREN. A Magyar írónők Köre hétfen este az Otthon helyiségé ben nagyszabású Rákosi Jenő-emlékünnepélyt rendezett. Az előkelő és szépszámú közönség so­raiban ott volt Apponyi Albertné grófné, R é t h e y Ferenyné ,R o ­s e n b e r g Augunzta , R á r c z y István volt » miniszter, nagyon sok kii ál ó iró és irónö. Rákosi Jenő fia, Rá kosi (iyula és felesége ls eljött az emlékünnepélyre, R ák o s 1 Szidin kivül, aki egyik szereplője volt az ünnepi Ülésnek. Gróf Telek 1 Sándorné / Szikra / hat ásos . beszéddel nyitotta meg az ünnepi est pnogrammját. Beszédében azt fejtegette, hogy " kerek e földön nincsen olyan magyar, aki égő sebnek ne érezte volna Rákosi Jenő' halálhírét. c az a lény volt,,akinek lelki, szükséglete a jobb jövőben való hit. Olyan emberfeletti valaki, aki költő is, idealista is, nemes esz­mék terjesztője, az elnyomottak , a gyámoltalanok védője, ugyanekkor azonban annyira reális alapon állva' lét a jövőbe, hogy a kétségbeesetteket vigasz­talhatja, a roskadozókat felemelheti, mindezt pedig azért, mert ő maga hisz legtántorithatatlanabbul - a hajnalhasadásban. Addig amig élt, valamennyien nyugodtabban hajthattuk fejünket pihenésre, mert tudhattuk, hogy ő gondot visel reánk^ őrködlAk felettünk a magyar Chantefcler . - Rákosi Jenő ma már nincs közöttünk - mondta beszéde további során Teleki Sándorné grófné - de az a hajnala magyar igazság hajnala, amit 8 olyan hőn óhajtott, talán éppen az ő földöntúli kérése folytán már nincsen messze*Ezért az ő emlékének akkor hódolhatunk legméltóbban, ha hisszük azt a sokszázesztendős nagy vigasztalást, amely akként hangzik: " Az éj legsötétet órája mindig legközelebb áll a plrkadáshoz." A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után V á.n d o r Iván / Vá­rady Ilona / emlékbeszédet mondott Rákosi Jenőről. Emlékezése alapján ismertette Rákosi Jenőt, a fiatalt, az eroshitü embert, aki egész életén keresztül csak hinni, bizakodni tudott. Rákosi Jenő harcos volt, bátor, soha sem csaggedo, még akkor sem, amikor méltánytalan támadásokkal fordultak el­lene. Rákosi Jenő az az ember volt, akiből hiányoztak a kicsinyes, gyarló emberi tulajdonságok, az ő egyénisége csak nagy-vontluságet is.ert. Rákosi Jenő örökségül a tántoríthatatlan hitet, bizakodást hagyta ránk és akkor tiszteljük emiékét legméltóbban, ha ezt .az örökséget ápoljuk magunkban. A nagyhatású,költői lendületű, mélyen átérzett e.mlékbe*széd után Rákosi Szidl: " Rákosi Jenő - Ibsen-rol " cimü előadásában felolvasta ezt a friss humorú, ötletes pohárköszöntőt, amelyet Rákosi Jenő fnnakidején az Otthon által Ibsen tiszteletére rendezett banketten mondott. Ezt a kis értekezest.amelyben Rákosi Jenő felköszöntőjét belefoglalta, Ráko­si Szidi,a mult esztendőben tartott Ibsen-ünnepélyre irta. •Következett egy dialóg,amelyet T a s n á d 1 Ilona és K ü r t­h y György, a Nemzeti Színház tagjai mondtak el az Aesopusból. Rákosi Szid és Kürthy György egy másik jelenetet is, ugyancsak az Aesopusbely adtak elő. A közönség ugy Rákosi Szidit, mint a többi szereplő t lelke­sen megtapsolta. Teleki Sándorné grófné zárószavával ért véget a Ráko­si Jenő-ünnepség, amely után a Kör ta t gjai vacsoráfi ültek össze ./hOT/SY. Tro domo: Vándor Iván tisztelettel kéri a Szer­kesztő Urakat, hogy a Rákosi-emlékün lepen elmondott be­szédéből az alábbi részletet szöszerlnt szíveskedjenek átvenni: " Rákosi Jenővel életem utolsó 20 esztendeje- él ben találkoztam minden esemónynél,arnely nekem esea.ény,irás,könyv,olvasmány, vagy probléma volt. Ilyenkor elmentem Hozzá, a nagy piramishoz a kicsi ember 7 és elvittem neki az örömömet,aggodalmamat,munkámat,bizonytalanságomat, hogy intézze el egy bölas szóval, egy mosollyal, vagy egy- meleg kéz szorítással.Ép­pen ezért^az én számomra abban a pillanatban,amikor Rákosi Jenő elhagyta föl­di pályáját, hogy a mi számunkra még ismeretlen tájakra költözzön -k»t alak ­ban jelenik meg. / Folytatása következik a 22-ik kiadásban. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom