Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-11 [007]
RÁKOSI-EMLÉKÜNNEF AZ TRÓNOK KÖRkREN. A Magyar írónők Köre hétfen este az Otthon helyiségé ben nagyszabású Rákosi Jenő-emlékünnepélyt rendezett. Az előkelő és szépszámú közönség soraiban ott volt Apponyi Albertné grófné, R é t h e y Ferenyné ,R o s e n b e r g Augunzta , R á r c z y István volt » miniszter, nagyon sok kii ál ó iró és irónö. Rákosi Jenő fia, Rá kosi (iyula és felesége ls eljött az emlékünnepélyre, R ák o s 1 Szidin kivül, aki egyik szereplője volt az ünnepi Ülésnek. Gróf Telek 1 Sándorné / Szikra / hat ásos . beszéddel nyitotta meg az ünnepi est pnogrammját. Beszédében azt fejtegette, hogy " kerek e földön nincsen olyan magyar, aki égő sebnek ne érezte volna Rákosi Jenő' halálhírét. c az a lény volt,,akinek lelki, szükséglete a jobb jövőben való hit. Olyan emberfeletti valaki, aki költő is, idealista is, nemes eszmék terjesztője, az elnyomottak , a gyámoltalanok védője, ugyanekkor azonban annyira reális alapon állva' lét a jövőbe, hogy a kétségbeesetteket vigasztalhatja, a roskadozókat felemelheti, mindezt pedig azért, mert ő maga hisz legtántorithatatlanabbul - a hajnalhasadásban. Addig amig élt, valamennyien nyugodtabban hajthattuk fejünket pihenésre, mert tudhattuk, hogy ő gondot visel reánk^ őrködlAk felettünk a magyar Chantefcler . - Rákosi Jenő ma már nincs közöttünk - mondta beszéde további során Teleki Sándorné grófné - de az a hajnala magyar igazság hajnala, amit 8 olyan hőn óhajtott, talán éppen az ő földöntúli kérése folytán már nincsen messze*Ezért az ő emlékének akkor hódolhatunk legméltóbban, ha hisszük azt a sokszázesztendős nagy vigasztalást, amely akként hangzik: " Az éj legsötétet órája mindig legközelebb áll a plrkadáshoz." A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után V á.n d o r Iván / Várady Ilona / emlékbeszédet mondott Rákosi Jenőről. Emlékezése alapján ismertette Rákosi Jenőt, a fiatalt, az eroshitü embert, aki egész életén keresztül csak hinni, bizakodni tudott. Rákosi Jenő harcos volt, bátor, soha sem csaggedo, még akkor sem, amikor méltánytalan támadásokkal fordultak ellene. Rákosi Jenő az az ember volt, akiből hiányoztak a kicsinyes, gyarló emberi tulajdonságok, az ő egyénisége csak nagy-vontluságet is.ert. Rákosi Jenő örökségül a tántoríthatatlan hitet, bizakodást hagyta ránk és akkor tiszteljük emiékét legméltóbban, ha ezt .az örökséget ápoljuk magunkban. A nagyhatású,költői lendületű, mélyen átérzett e.mlékbe*széd után Rákosi Szidl: " Rákosi Jenő - Ibsen-rol " cimü előadásában felolvasta ezt a friss humorú, ötletes pohárköszöntőt, amelyet Rákosi Jenő fnnakidején az Otthon által Ibsen tiszteletére rendezett banketten mondott. Ezt a kis értekezest.amelyben Rákosi Jenő felköszöntőjét belefoglalta, Rákosi Szidi,a mult esztendőben tartott Ibsen-ünnepélyre irta. •Következett egy dialóg,amelyet T a s n á d 1 Ilona és K ü r th y György, a Nemzeti Színház tagjai mondtak el az Aesopusból. Rákosi Szid és Kürthy György egy másik jelenetet is, ugyancsak az Aesopusbely adtak elő. A közönség ugy Rákosi Szidit, mint a többi szereplő t lelkesen megtapsolta. Teleki Sándorné grófné zárószavával ért véget a Rákosi Jenő-ünnepség, amely után a Kör ta t gjai vacsoráfi ültek össze ./hOT/SY. Tro domo: Vándor Iván tisztelettel kéri a Szerkesztő Urakat, hogy a Rákosi-emlékün lepen elmondott beszédéből az alábbi részletet szöszerlnt szíveskedjenek átvenni: " Rákosi Jenővel életem utolsó 20 esztendeje- él ben találkoztam minden esemónynél,arnely nekem esea.ény,irás,könyv,olvasmány, vagy probléma volt. Ilyenkor elmentem Hozzá, a nagy piramishoz a kicsi ember 7 és elvittem neki az örömömet,aggodalmamat,munkámat,bizonytalanságomat, hogy intézze el egy bölas szóval, egy mosollyal, vagy egy- meleg kéz szorítással.Éppen ezért^az én számomra abban a pillanatban,amikor Rákosi Jenő elhagyta földi pályáját, hogy a mi számunkra még ismeretlen tájakra költözzön -k»t alak ban jelenik meg. / Folytatása következik a 22-ik kiadásban. /