Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

/k Budapesti vészáros ipartestület közgyűlése.Folytatás,/ tódultak és hangosan kiáltoztak: -Ne csapkodja az asztalt.,, nem kocsma ez!. A vitának K á 1 1 a y Albert íparhatósági biztos vetett vé• got» Mogmagyrázta, hogy nem lehet dönteni az egyesülés kérdésében, csak arra í-^hvjt utasítani a vezetőséget, hogy tárgyalásokat kezdjen a kérdésben. Végül is általános botrányba fulladt a közgyűlés. ^ résztvevők hangosan kiáltozták: -Szavazzunk! - Ne szavazzunk! Az elnöki emelvényen négyen-öten lökdöstek egymást, "égül tömeghisztéria vett eröt a résztvevőkön, káromkodások lesapkodásek közben kiáltoztak egymás felé. Több mint félórán keresztül tartott a botrány, amikor az elnök a közgyűlést újból megnyitotta, ekkorra azonban a közgyűlés résztvevőinek komolyabb és nagyobb része már eltávozott. Szavazás után megállapít totta az. elnök, hogy az újból megoltott közgyűlés utasitja a vezetőséget a két ipartestület egyesülési terveinek kidolgozására. . ./MOT-/ A PIARISTA DI,ü\3ZüVkIShG. OTC-DIK KÓZGYtláéSI!. Vasárnap délelőtt tartotta a piarista Piákszövetség ötödik rendes közgyűlését S i p ő c z Jenő dr, elnöklésével, s a tagok szépszámú részvétele mellett. A közgyűlést megelőzően mise volt a gimnázium kápolnájában, amelyet V c n c e 11 Ede prépost, egri kanonok celebrált, D e g r é Miklós, az ítélőtábla elnökének 0 s É aló István kúriai tanács elnöknek, valamint G o b b i Károlynak ós Farkas ;.lbinnak a mimsztrálásával. A közgyűlésen megjelentek: purébl Gyözö, rárdanyi Emil, Eottenbiller Fülöp, Dessewffy Aurél, Szűcs István, Gerloczy Zsigmond, Hültl rezsó, po11inger Gyula, Kunkár Géza, Sebes Ferenc, Körösy Albin, Körősi Árpád, Natt ^.rpád, Kisparti János , Schütz Antal és még számosan. Az évenként szokásos emlékbe szedet Aujes oky Aladár mondotta Székely Ágostonról, akinek Hozzátartozói is megjelentek, köztük Székely Ágoston gyermekei, akik Székely Bertalan unokái. S 1 p ő c z Jenő dr. elnöki megnyitójában visszapillantást vetett az elmúlt öt esztendő munkásságára és megállapította, hogy a Szövetség napról-napra szélesebb móretekben fejt ki munkásságot, A szövetség célja hármas. Az egyik, hogy a régi emlékeket, amelyek a piarista gimnáziumhoz füzbe. nek, állandóan ébren tartsák, a másik már reálisabb szempont az, hogy a piarista szollemet erősítsék magokban és kivigyék a társadalomba, a harmadik része a pro grammnak a diákság segítése, támogatása, A szövetség ügye nem magánügy, hanem egyúttal nemzeti ügy, a nemzeti társadalom ügye is, A nemzeti társadalomnak szüksége van az ilyen nemzeti érzésektől áthatott szövetségre, ammely a nemzeti erőt szolgálja atrttek, amikor a magyar társadalom erejét fokozza. Sok diák áldja a szövetséget a segítségért, amelyben részesül és a szövetség azon van, hogy ezeknek a megsegített és támogatott diákoknak a számát minél nagyobbra szaporítsa, A hatásos elnöki megnyitó után A u. j e s z k y ^ladár dr. egyetemi tanár tartotta, meg emlékbeszédét Székely Ágostonról, az intézet egykori tanítványáról. Székely Ágoston ér., Székely Bertalan festőművész fia volt mint orvos fiatalon, 24 éves korában hölgyes Endre dr. mellé került és hü se-g.itője volt a veszettség elleni küzdelemben. Behatóan foglalkozott a bekterológiával ós a vérsavóval való gyógyítás problémájával. 1894-ben lett egyetemi adjunktus, három év múlva a fertőző betegség általános kortanának magántanára. Székely Ágostont nem méltányolták ugy, mint megérdemelte volna. Ennek oka egyrészt nagyfokú szerény.-égében, másrészt egyenes, szókimendó természetében keresendő. Az orvosi kar azonban a hivatalos körök elismerésének elmaradásáért kárpótolta, amikor 1927-ben az ervosszövetsóg elnöki tisztébe választotta. Székely Ágoston nagy/on sok tudományos munkával gazdagította az orvostudományt. Ezek között felfedező erejű volt annak a mo/jállnnltésp, horr p 18 és fél év . /Polvt.köV./