Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-11 [007]

/A piarista diákszövetség ötödik közgyűlése. Folytatás 1./ óta beszáradt baktériumspóra is él 'és még mindig veszedelmes, gzzol a £ elfért zéssel megelőzte a világ valamennyi országának hasonló tárgyú kutatóit. 19C6-ban lett a Pasteur-intézet igazgatója, amely a világ valamennyi ilyen intézete között • 4 .az első. Ennél a megállapításnál kimutatta, hogy ma Csonkamagyarországon háromszor annyi a veszettség! eset, mint bagymagyarországon volt. Ez azt bizonyltja, hogy a veszettség elleni törvényes rendelkezésüket nálunk a tudatlanság és nemtörődömség, részben pedig az ellenőrzés hiánya miatt nem tartják be, Skandináviában már ott tartanak, hogy a veszettség ismeretlen betegség, nálunk évente négyezer beteget kezelnek a Pasteur-intézetben, tehát háromszor annyit, mint a békeidőben. Székely Ágoston sok ujitást hozott be ennek a veszedelemes betegségének a gyógyítása terén és aok szép eredmény az ő érdeme. Elete utolsó hónapjaiban küíönösen orvosetikai előadásokat tartott és cikkeket irt. Székely Ágoston rácáfolt arra, hogy a tudomány nem egyeztethető össze a vallási és nemzeti meggyőződéssel. Az ifjúság példaképül választhatja őt. A nagy tapssal fogadott emlékbeszéd után P u r é b 1 Győző dr, főtitkár jelentését terjesztette elő, amelyben beszámolt az elmúlt öt esztendő műnkáss ágáról. A fejlődést bizonyltja, hogy ma már 1537 tagja van a szö• vétségnek, piákinternátus megalakításán dolgoznak, amelyre már 25.6C0 pengő gyűlt össze, A főtitkári jelentés után Sebes Ferenc dr. piarista rendfőnök köszönetet mondott az eredményes munkáért és a rend nevében támogatást ígért, A zárszámadás, számvizzgálóbizottsági jelentés elfogadása után a választmányt egészítették ki, majd a közgyűlés & i p Ő c .z Jenő dr. zárószavaival véget ért./MOT/.GY. A PETŐFI TÁRSASÁG OTVENHAKMAPIE KaGYGYÜLSSE. A Jókai-nagydijat ^sathó Kálmán nyerte el. - isászár Elemér a magyar irodalom nemzeti volt áréi, Raffay vándor a mai magyar irodalom felelősségéről tartott előadást. Vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta meg a Petőfi Társaság szokásos márciusi ünnepi nagygyűlését. Az ülésen megjelent Jó z s e f Ferenc dr. kir, herceg, ifj. W 1 a s s i cs Gymla báré és nagyszámú előkelő közönség. Az elnöki megnyitót 0 s á s z á r Rlomőr dr, alelnök mondotta. Ez a megnyitó egészen újszerű tanulmánya a magyar irodalom évezredes életének, Rérdi adtunk-e magunknak számot arról, hogy miben áll irodalmunk nemzeti volta, vannak-e a magyar irodalomnak olyan vonásai, amelyek elválas'ztják más nemzetek irodalmától, amelyek valami sajátságos, minden más irodalomtól eltérő jelleget adnak néki. Megállapította, hogy van élesen kirajzolódó jelleme, egyénisége. Végigvezette a hallgatóságot irodalmunk évezredes életén^, megmutatta ircdahmunk jellemző vonásait abban a sorrendben, amint az a fejlődés sorén láthatóvá vált. A legrégibb magyar nyelvű emlékünk a XIV.. század elejéről való, do emlékek hiján is vissza tudunk menni a. magyar költői szellemet* nyomozva az Árpádok és vezérek korán át az V. századba, amikor Attila diadalai s a hun birodalom bukása tárgyat szolgáltattak a magyarság énekeseinek. Irodalmunk e történetelőtti korából is tudunk valamit követkéztetni a magyar irodalom jellemére vonatkozólag. Megállapította, hogy a magya^ j \ irodalom teljes függetlenségben fejlődött sami a későbbi magyar irodalmat b jellemzi, az az eredetiség ösztönének nevezhető, A magyar költői szellem \ az anyag kialakítására már kezdettel fogva keresett, s gyakran talált is va' lami sajátos formát. Végigvonultatta az egész magyar irodalom életének és ( fejlődésének képsorozat át-s megfigyelőseit igy öntötte irodalmi törvénysze** /Pol^t.köv.