Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-06 [007]

FŐVÁRI ,E • A MÜN' JiNÉLiÖJLI SA

1

0 KERr-ESÉ A KÖZGYŰLÉS ELCTT. Budapest ozékesfovárc-3 törvényhatósági bizottságié, ma ren^kd,7Ü11 küzgyülést tartott, A szociáldemokrata bizottsági tag^k kérelmére hívta egybe dr.R i p k a Ferenc főpolgármester a mai közgyűlést, amelynek egyetlen tárgya a munkanélküliség,illetve az ezt okozó szom«ru gazdasági helyzetben szükséges intézkedések kérdése volt. Az eln*k a közgyűlés megnyitásakor bejelentette, hegy rendes közgyűlés március 20~án lesz, amikor megválasztják a tanácsnok-főjegyzőt és betöltik a még üresedésben lévő elöljárói állást. Nyomban ezután a közgyűlést egybehivók nevében P e y e r Károly szolalt fel. P e y e r Károly azzal kezd>te beszédét, hogy vázolta a munkanélküliség—okozta rettenetes nyimert. Nemrégiben bejárta azokat a helyeket, ahol állás-és munkanélküli emberek gyülekezni szoktak , Ezek az emberek mrst teljesen kereset hijján állnak, egyebet nem kapnak csak a szakszervezeti segélyeket. Pedig vannak köztik olyanok is, akik hosszú éveken keresztül dolgoztak egy cégnél, egy vállalhatnál, mo3t pedig hónapokon keresztül nem tudnak elhelyezkedni. Nyolcszáz munkanélküli nyomdász van ma és ijesztő nagy a munkanélküliség a könyökötöknél is, egyéb ipari szakmákban is. Még szomorúbb helyzetet tár fel az állami munkaközvetítő intézet, ahol már az emberek arcán a teljesen sivár reménytelenség, a minden—mindegy hangulat ül ki. Járt aaokon a helyeken is, ahol emberek jelentkeznek hóeltakaritásra. Megdöbbentő az is, amit itt látott. Rengeteg sek ismerőst, kiváló szakmunkást látott a jela-ntkezők között, olyanokat is, akik valamikor az ipari munkások arisztokratáiként szerepeltek, ma pedig napi nyalfl órás turnusokban hav—at lapátolnak és kapnak ezért naponta négy pengőt.Es >>»^zek még a szerencsések, mert valóságos harcok folynak, hogy valaki X hólapátolök közé juthasso—n be. Ezzel a kérdéssel tehát foltétlenül foglal-^Tcoznl keVI, komolyan ke^ll foglalkozni és minden illetékes tényező figyelméét fal kell di ivni erre a kérdésre, hogy észbekagjanak, lássák,hogy segiteni kell. Azt mondják egyesek, hogy a párt a munkanélküliséget propaganda-célra akarja kihasználni. Nem akar a párt ilyen szomorú propagandát és nem kivanja tzt a kérdést a maga számára kisajátítani. Hangsúlyozni kell azonban, fejpgy a helyzet tűrhetetlen. Iparosok visszaadják az iparengedélyek-*et, kerevskvedök örülnének, ha üzletükben akkorswiom hasznuk, hanem bevételük volna, ami a téli világitás és fűtés költségeit

! fedezne. - Azt mondják,a munkanélküliség világjelenség.Lehet, hagy csakugyan igy van. Csakugyan külföldön is nagy a munkanélküliek száma, de kétségtelen, hogy külföldön tesznek is intézkedéseket ez ellen a rettenetes állap—ot ellen. Angliában a walesi herceg látogatta meg a munkanélküli bányamunkásokat. Melyik mr.g^yar miniszter tenné ezt meg? Pedig a walesi herceg majdnem Olyan nagy ur, mint egy magyar miniszter,A háború nta más országokban is sanyarú gazdasági helyzetben vonnak az emberek, A jóvátétel terhei nyomjele a közgazdasági életet, p háborúban sok anyag és sok toké pusztult el utána nagy gazdasági egységeket daraboltak fel, mindaz rontotta .a gazdasági helyzetet. L\ tesznek is ez ellen. Németországban gyakorlati embereket állítanak megfelelő helyekre, tanácsokat állítanak fel és oda szakértőket hívnak mog es el Is érték már azt,' hogy a német ipar veszedelmes versenyt támaszt a belgr, a francia és az angol Iparnak, Mert Németországban nem nézték, hogy Ratenau milyen vallású és hogy egy szakember katholikus-e,7agy református,nálunk ellenben mindig csak ez s döntő kérdés. Magyarország egész lakosságát egyetlen-egy kérdés érdeklij a megélhetés kérdése. Azért kell őzzel a kérdéssel végre foglalkozni. Ott tar—tunk ma, hogy a külkereskedelmi mérleg minder^nap egymillió pengő passzívát tüntet fel. Miből fizetjük ezt? Nemzeti Vagyonból? Az nincs. Óriási adósság ez, amelynek kamr.tr.:;.* külföldre vándorolnak. Ausztria, Olaszország, szintén szenvedtek, de Ausztria hatalmasan fejleszto>tte mezőgazdaságát, riaazorszá; fokozta, búzatermelését. Magyarországtól pedia Olaszország azóta nem vásárol seramit, ugy, h*gy ez a , külföldi orientációnk is rossznak bizonyult gazdaságilag. Baj a nagy adminisztráció is, amely rengeteg pénzbe ke-rrül. A legnagyobb baj pedig" az,hogy a kartellek féktelenül és korlátlanul zsákmányolhatják ki az országot és a '•.kormány tétlenül nézi ezt, /folyt, krv./ J nRR7ÍfinR I FVFITÁR ~ i