Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1

1929-03-06 [007]

P 0 V Á R 0 3. Az áralakulás teljesen' őtőlük függ és Ők az arak megszabásánál nem a termelé­si költséget nézik, hanem odáig emelik az árakat, ameddig mernek menni. A munkásoknak éhbéreket fizetnek és ezzel is csökkentik a fagyasztó-képességet. És amikor a Képviselőházban egy ilyen kartell üzelmeit szóvá tette, a keres­kedelmi minisztertől egyenesen megdöbbentő választ kapott, a miniszter, még védelmébe vette az árliuzsorát űző cementkartellt, Foglalkozik ezután Peyer azzal, hogy a munkanélküliek száma csökkent-e, vagy sem. Egyesek ugyanis azt állítják, hogy kevesebb ma a mun­kanélküli, mint v-olt. Ezzel szemben Peyer kimutatja, hogy a munkanélküli­ség méreteiben egyre növekszik és mig azelőtt legfeljebb egynéhány hét kellett arra, hogy egy munkás elhelyezkedjék, ma hónapokig, vagy akár fél­évekig is munka nélkül marad, esetleg kivándorol, vagy más foglalkozás után néz. Mit tevsznek ezzel szemben más államokban? Anglia pénzzel segiti a munkanélkülieket, nagy társadalmi akciók is folynak értük, Néniétországban, Ausztriáb-n, Csehországban törvényes biztosítás van munkanélküliség esetére, nálunk semmi sincs. Egyedül a szakszervezetek tesznek valamit, azok a szak­szervezetek, amelyeket egyesek egyre támadnak, holott ha a szakszervezetek nem volnának, ma Budapest utcáin minden jobban-öltözött ember ki volna téve annak, hogy nyílt utcán elszedik a pénzét. A szakszervezeték közül a nyom­dászok 855,619 pengő segélyt fizettek ki 1928-ban, a famunkások szakszerve­zete 215.338,-, a vasmunkásoké 2C6.285.-, az épitő munkásoké 115.000.a könyvkötőké 151,900 pengőt és igy tovább, összesen több mint négymillió pengőt fizettek ki segélyként, jövedelmüknek 75$-át.Igy mentik meg az em­bereket az éhhaláltól. Az állam pedig nem tesz semmit, pedig választások idején a miniszterek eegyre-másra Ígérték, hogy a munkások ..ípolgári m^ódra kell feleemelni. '^±^t c r - Ee még a dolgozó munkás is nélkülöz, alig felet keresi meg a megélhetési minimumnak. Hogyan legyen itt fogyasztás. Mindenki kénytelen lecsökkenteni az életnivot. Csak a lóhus_fogyasztás emelkedik és a zálog­házak forgalma. No meg minden esztendőben több tárgj^ marad a zálogházban, amit nem tudnak már kiváltani. - Mi tehát a teendő? Követelni kell, hogy nagyobb összeget forditson az állam építkezésre. Egy felveendő külföldi kölcsön 25%-át akar­ják építkezésre forditanl. Ez nem elegendő, tessék többet fordítani erro a célra. _ Teremtsenek azután egyéb munkaalkalmakat Is, Eöntse­nek végre a Károly-körut rendezésének kérdésében, hiszon abban a pillanatban amikor az Erzsébet Sugárút kérdésében van egy végleges helyzet, egy vállal­kozó harmincötmillió pengőt hajlandó beépiteni, A Társadalombiztosító tolda­lék épitése is húzódik, podir itt is 2.5 millió pengőt jelentene a.z épít­kezés megindítása, A bürokrácia, amely az állami bevételek 52$—át emészti fel és nem ad érte semmit, ez a bürokrácia akasztja meg ezeket a kérdéseket. 3261 ezután arról, hogy a lillafüredi szálló bútorait is megrendelhették volna már és akkor 300 asztalos-munkás ő>rlgozhatott volna egész télen. Egyáltalában határozzanak már végre a függő kérdésekben. Ezek után benyújt­ja indítványát, amelyet szószerinti szövegében már ismertettünk és kéri annak elfogadását, A közgyűlés tagjai nagy figyelemmé-"! hallgatták Peyer fejtege­téseit, sürün hangzottak, fel beszéde közben helyeslések,még a jobb oldal­ról is és amikor az elnök feltette a kérdést, kívánja-e a közgyűlés Peyer indítványát tárgyalni,, a közgyűlés egyhangúlag kimondta az indítványra a o sürgősséget, " Az első felszólaló Petrovácz Gyula volt, aki a Ke­, resztény Közsé'l Párt ne vében szólalt fel és azzal kezdte, hogy elfogadja Peyer Károly indítványát. 7 . /folyt* kó*v./ M

Next

/
Oldalképek
Tartalom