Magyar Országos Tudósító, 1929. március/1
1929-03-06 [007]
P 0 V Á R 0 3. Az áralakulás teljesen' őtőlük függ és Ők az arak megszabásánál nem a termelési költséget nézik, hanem odáig emelik az árakat, ameddig mernek menni. A munkásoknak éhbéreket fizetnek és ezzel is csökkentik a fagyasztó-képességet. És amikor a Képviselőházban egy ilyen kartell üzelmeit szóvá tette, a kereskedelmi minisztertől egyenesen megdöbbentő választ kapott, a miniszter, még védelmébe vette az árliuzsorát űző cementkartellt, Foglalkozik ezután Peyer azzal, hogy a munkanélküliek száma csökkent-e, vagy sem. Egyesek ugyanis azt állítják, hogy kevesebb ma a munkanélküli, mint v-olt. Ezzel szemben Peyer kimutatja, hogy a munkanélküliség méreteiben egyre növekszik és mig azelőtt legfeljebb egynéhány hét kellett arra, hogy egy munkás elhelyezkedjék, ma hónapokig, vagy akár félévekig is munka nélkül marad, esetleg kivándorol, vagy más foglalkozás után néz. Mit tevsznek ezzel szemben más államokban? Anglia pénzzel segiti a munkanélkülieket, nagy társadalmi akciók is folynak értük, Néniétországban, Ausztriáb-n, Csehországban törvényes biztosítás van munkanélküliség esetére, nálunk semmi sincs. Egyedül a szakszervezetek tesznek valamit, azok a szakszervezetek, amelyeket egyesek egyre támadnak, holott ha a szakszervezetek nem volnának, ma Budapest utcáin minden jobban-öltözött ember ki volna téve annak, hogy nyílt utcán elszedik a pénzét. A szakszervezeték közül a nyomdászok 855,619 pengő segélyt fizettek ki 1928-ban, a famunkások szakszervezete 215.338,-, a vasmunkásoké 2C6.285.-, az épitő munkásoké 115.000.a könyvkötőké 151,900 pengőt és igy tovább, összesen több mint négymillió pengőt fizettek ki segélyként, jövedelmüknek 75$-át.Igy mentik meg az embereket az éhhaláltól. Az állam pedig nem tesz semmit, pedig választások idején a miniszterek eegyre-másra Ígérték, hogy a munkások ..ípolgári m^ódra kell feleemelni. '^±^t c r - Ee még a dolgozó munkás is nélkülöz, alig felet keresi meg a megélhetési minimumnak. Hogyan legyen itt fogyasztás. Mindenki kénytelen lecsökkenteni az életnivot. Csak a lóhus_fogyasztás emelkedik és a zálogházak forgalma. No meg minden esztendőben több tárgj^ marad a zálogházban, amit nem tudnak már kiváltani. - Mi tehát a teendő? Követelni kell, hogy nagyobb összeget forditson az állam építkezésre. Egy felveendő külföldi kölcsön 25%-át akarják építkezésre forditanl. Ez nem elegendő, tessék többet fordítani erro a célra. _ Teremtsenek azután egyéb munkaalkalmakat Is, Eöntsenek végre a Károly-körut rendezésének kérdésében, hiszon abban a pillanatban amikor az Erzsébet Sugárút kérdésében van egy végleges helyzet, egy vállalkozó harmincötmillió pengőt hajlandó beépiteni, A Társadalombiztosító toldalék épitése is húzódik, podir itt is 2.5 millió pengőt jelentene a.z építkezés megindítása, A bürokrácia, amely az állami bevételek 52$—át emészti fel és nem ad érte semmit, ez a bürokrácia akasztja meg ezeket a kérdéseket. 3261 ezután arról, hogy a lillafüredi szálló bútorait is megrendelhették volna már és akkor 300 asztalos-munkás ő>rlgozhatott volna egész télen. Egyáltalában határozzanak már végre a függő kérdésekben. Ezek után benyújtja indítványát, amelyet szószerinti szövegében már ismertettünk és kéri annak elfogadását, A közgyűlés tagjai nagy figyelemmé-"! hallgatták Peyer fejtegetéseit, sürün hangzottak, fel beszéde közben helyeslések,még a jobb oldalról is és amikor az elnök feltette a kérdést, kívánja-e a közgyűlés Peyer indítványát tárgyalni,, a közgyűlés egyhangúlag kimondta az indítványra a o sürgősséget, " Az első felszólaló Petrovácz Gyula volt, aki a Ke, resztény Közsé'l Párt ne vében szólalt fel és azzal kezdte, hogy elfogadja Peyer Károly indítványát. 7 . /folyt* kó*v./ M
