Magyar Országos Tudósító, 1929. február/1
1929-02-11 [004]
RÁKOSI J3N0 ÉS SZ^aSZ KAROLY EMLÉKEZETE A KISFALUDY TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSIEN* A Kisfaludy Társaság vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel tartotta az Újvárosháza közgyűlési termében 83. ünnepélyes közülését, AZ elnöki emelvényen helyet foglaló elnökség fekete diszmagyarban jelent meg a Rákosi Jenő halála miatti országos gyász jeléül, A közgyűlés megnyitása előtt R e r z e v i e z y Albert elnük állott fel szólásra és a következő beszédet intézte a szép számban megjelent közönséghez,: - Mialatt mi a mai napon a székesfőváros szives vendégszeretétét élvez*© ünnepi közülésre gyűltünk össze, az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalon fekszik Rákcsi Jenő, Az 8 halála egy nemzet vesztesége, egy nemzet gyásza, De nagy vesztesége, hagy gyásza társaságunknak is, amely ót már, mint fiatal drámaírót ölelte szeretettel keblére, s amelynek nemesei büszkesége, hanem hü, lelkes munkástagja maradt késő agg koráig, gyakran jelenve meg, s mindig lelkesedést keltve felolvasó asztalunknál,A fiatal tehetségekegész sorának nyitott ide útat, ezenkívül Shakespeare remekeinek megújított fordításait ajánlva fel uj Shakespeare-kladásunk számára, - Főkép mint költő és műfordító tartozott hozzánk; de a Rákosi hosszú életének óriási munkateljesítményében alig lehet megkülönböztetéseket, szétválasztásokat tenni; A mlejik volt ő, mint minden magyaré, publicista tolla által is, rendithetetlen hitével a nagy magyar jövőben, amely nem rendült meg egy percre sem, akkor sem. amikor meg Mohácsnál is súlyosan katasztrófa osapott le reánk, Pátriárkái tekintélyével, prófétai hitével hirdette a magyar feltámadást még halálos ágyán ls, megértve a legfenyegetőbb válság elmúlását, Mózesként belepillantva a távoli, de már látható igéretföldjére, • * , - A véletlen csodás, játéka ugy akarta, hogy a Kisfaludy Karoly halálának évfordulója után igazadó közgyűlésünk a Rákosi t eme téliek napjára esik. Az első üdvölet, amellyel mindig megértő közönségünket köszöntjük, fájdalmunk, gyászunk f el ja jdulása. De nem szállunk perbe a gondviseléssel, mely Rákosit nemcsak adta, hanem sokáig meg is tartotta nekünk, megtartotta megpróbáltatásunk legkeservesebb napjaiban is. Ha most válnunk kell tőle, válunk'azzal a fogadalommal, hogy nekünk, kik osztályosai voltunk munkája* ban, osztálvosai a magyar jövőbe vetett hitével, nekünk öregeknek es' ifjaknak egyaránt kötelessógünk'az övéhez hasonló odaadással mun r . kál&oöni. hogy az a hit valóra váljék. Ezzel átadom az elnöki széket elnöktársamnak, Vargha Gyulának - fejezte be néma csendben napirend előtti felszólalását Berzevlczy Albert, akinek szavait a közönség elejétől vege* ig állva hallgatta végig r /~S& Az ünnepi közgyűlést tulajdénképpen S z á s z _ Károly erűié-, kének szentelte a társaság és majdnem minden egyes felolvasás az o emléke* . nek áldozott. > f\ Vargha Gyula másodelnök foglalta el ezután^ az elnoicl f \ széket és nagyszabású megnyitóbeszédet mondott. Beszéde kezdetén azt fej\i tegette, hogy az Arany-Petőfi-Tompa triász után közvetlenül csatlakozott^ ) a magyar ég fényes csillagcsoportjaihez a Lévay-Gyulai-Szász Karoly triász Szász'Károly költészete tulajdonképpen csak 1861 utan virágzott ki teljes íj pompájában, költeményeinek másfél évtizedre terjedő első gyűjteménye nem * /polvt ,köv*/