Magyar Országos Tudósító, 1929. január/2
1929-01-25 [002]
SZERZŐI JOGBITORLASI PER AZ OROSZORSZÁG CIMÜ FILM CÍME MIATT, Fody Károly dr. törvényszéki tanácselnök ma tárgyalta azt a zárlati kérelmet, amelyet Kosztolányi Dezső, illetve a Szinházbérlő r.t. Inditott a Corvin és Kamara mozgóképszínházak ellen, Kosztolányi Dezső ugyanis keresetében szerzői jogbitorlá3 és tisztességtelen verseny cimén ideiglenes intéz kedési, eltiltási, abbanhagyási és zárlati kérelmet terjesztett a biróság elé az Oroszország cimü film címe miatt, A keresetben Kosztolányi előadja, hegy a Magyar Színház üzemét bérlő Szinházbérlő r.t. megbizásábél magyarra fordította Alfréd Neumann német iró "Der Patriot" cimü darabját. Ez a darab Oroszország cimen százszor került színre a Magyar Szihházban, ezerkivül számos vidéki szinházban is játszották. Azt tervezték, hogy néhány hét múlva ujool szinrehozzák a nagy sikerrel futott szindarabot, azonban megdöbbenéssel tapasztalták, hogy "Oroszország" cimen filmre hozzák a müvet. Ugyanekkor megjelentek a nagy hirdetési plakátok és közlemények, amelyek Csortos es Odry nevével kapcsolatban reklamirozták a filmet és azt hirdették,hogy a film nagyobb sikert érdemel, mint a Magyar Színházban játszott "Oroszország". A filmszínházak - hangzik tovább a kereset - ezekkel a reklámokkal akarják elvenni a színházunk közönségét és ugyanakkor meg sem jelölik a hirdetéseken, hogy a cim szerzői mi vagyunk. Ismeretes, hogy a színházak milyen élethalálküzdelmet folytatnak fennállásukért, ugyanakkor a filmek, illetve a filmszinházak a fény, a szin, a hang és a tőke órási erejével igyekeznek a színházlátogató közönséget magulhoz csábítani, - A kereset végén a felperes Kosztolányi és a Szinházbérlő r.t, arra kérik a bírósagot, hogy rendelje el a biztosítási zárlatot az "Oroszország" cimü film cime ellen tízezer pengő birság terhe mellett, tiltsa el a mozgóképszínházakat ennek a címnek plakátokon és egyéb hirdetéseken való használatától. A mai tárgyaláson Szálai Emil dr., a felperesek jogi képviselője sz°val, hosszasan előadta a keresetet és megindokolta a zárlati kérelmet. Az alperesi jogi képviselő a keresettel szemben tagadta a szerzői fc>gbitorlást és a tisztességtelen verseny vádját. Egyébként bejelentette, hogy a filmet a Paramounth r.t. filmvállalattól bérelték, az cenzuráztattajiac annakidején a filmet, tehát minden felelősséget a Paramounthra hábitanak át. Kérte a bíróságot, szavatosként idézze h& a perbe a Paramounth r.t.-t, Palágyi Róbert dr. állott fel ezután szólásra és közölte, hogy vállalja egyelőre a szavatosságot, a Paramounth képviseletében mint mellék-bKKxit beavatkozó az alperes érdekében kíván résztvenni. Szálai Emil dr. ellenezte a szavatosi perbehivást és a mellékbeavatkozást, mert szerinte az eljárás során ennek helye nincsen. hogy Fődy Károly dr. tanácselnök határozatában tudomásul vette a panaszos szavatosként perbe hivta a Paramounth filmvállalat r.t.-t'és hogy aó zárlati eljárás során mint mellék-beavatkozó kíván résztvenni. Ezután az alperesi ügyvéd részletesen előterjesztette a keresettel szembeni védekezését. Azt fejtegette, hogy a törvény szerint a mü közzétett elmének használata csak akkor képez bitorlást , ha más mü cinéül használják fel. Ezzel szemben a szóbanlévő film Neumann Oroszország cimü munkájának a teljes szövegszerüséggel készült filmre való alkalmazása, tehát ugyanaz a mü,amelynek a forditása Kosztolányi Dezső netoéhez fűződik. Majd azt fejtegette, hogy a cimnek az átvétele nem volt elkerülhetetlen. A közönség akkor lett volna megtévesztve, ha a filmet más cimen adják elő, mert később egész bizonyosan rájött volna arra,hogy a mozgóképszínházban ugyanazt a darabot látta, amit a Magyarnűcxx Színházban annakidején színdarab formájában nézett meg. A vagyoni vagy nem vagyoni kárra vonatkozóan azt adta elő, hogy nem volt tudomásuk arr°l, hogy repriz formájában ujbol színre akarják hozni az Oroszország-ot. Egyébként kérte a szerzői jogi bizottság meghallgatását arravonatkozóan,hogy a filmdarato elme a német drámaíró darabját'reprodukálta és csak emeli a fordítás értékét, amely a panaszosok munkája. A^tisztességtelen verseny vádjára vonatkozóan,de különösen a reklámirozás kérdésében azzal érvelt az alperesi ügyvéd,, hogy a hirdetések ilyen módja és ^szöveges zese egyáltalán nem meriti ki a tisztességtelen verseny kritériumát. Csortos es °dry nevének a hirdetéseken walö emlitése a színház sikerét csak emelheti. Ezután az ügyvéd becsatolta a í?esti H irlap egyik példányát ,ae lyten Bóryi Mórján kritikát irt az Oroszország cimü filmről a legnagyobb elismerés hang- Minden sora meg van ffizetve! - szolt itt közbe ű zalai *»mil dr. Ezzel a közbeszoiássaal szemben £ az a peresi ügyvéd védelmébe vette a kritika irOját és kijelentette, hogy a szóban lévő kies cikk minden sorát spontán meggyőződésből és . nem anyagi haszon fejében irta. /Folyt.köv./ Sy.
