Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1
1929-01-09 [001]
KULTÚRA ^S NYGMORUSA: CIMMEL TARTOTT ELOADAST GROF KLEBELSBERG KUNO • AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az Országos N emzeti Klub ma este tartotta az idei szezonban második összejövetelét,amelyen az Országos Kaszinóban a szokottnál is nagyobb számban gyűltek a Klub tagjai egybe. Megjelent a vacsorán gróf T e 1 e k i Pál, Bernét István, Rakovszky Iván, Z s I t v a y Tibor, F u k y Érdre, D a r á n y I Kálmán, P e t r 1 Pál, M a y e r Károly, D e g r é Miklós.a Tábla elnöke, 3 z 1 1 y Kálmán, K o r n I s Gyula, S c h w ő d e r Ervin, P r e az 1 y Elemér főispán, Lázár F e renc, Görgey István , K r u d 3 ^'erenc és Kar afiáth Jenő, báró K a a s Albert,, Kelemen Kornél,H i n d y Zoltán, Bal ó g h Elemér, F ö r s t e r Aurél, Szukov. áthy Imre, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, az M.T.I. vezetője, Borsos Eru«nc ,S t a u b Károly, K a á n Károly, báró WImmersperg Frigyes, -B á • r c z y D e zső, T ér ff 7 Béla, Zsembery István és még számosan a magyar társadalmi és közélet vezetői közül. Vacsora után Be r n á t István, a Klub elnöke üdvözölte Karafiáth Jenő ügyvezető-elnököt abból az alkalomból, hogy legutóbb magas kitüntetésben részesült, majd felkérte gróf Klebelsberg Kund kultuszminisztert a ."A kultúra és nyomorúság"clmü előadásának elmondására. Általános figyelem közben mondta gróf Klebelsberg Kuné a következüket : - Az ujabb időben mindig gyakrabban halljuk azt a beállítást, hogy a magyar nemzet a nagy háböru elvesztése, a botor forradalmak és az inflációs idők pusztításai után amyira elszegényedett, hogy nem engedhetjük meg magunk -nak egy nagyobb arányú kultúrpolitikának a fejlesztését. Ezt az állítást szeretném én ma este analizálni, és vizsgálni a kultúrának és a szegénységnek a viszonyát, menten a napi politika beállításaitól és történelmi alapon megállapítani azt, hogy mi ebben az Igazság és a nagyítás. - Mi lehet az alapja vájjon ennek a beállításnak,amely nemcsak a magyar nemzetnek jelensége, mert általában az egész európai kultúrában találkozunk ezzel a gondolattal, találkozunk a kultúrának a pesszimisztikus értékelésével Egyedül Amerikában van meg az optimizmus, abban as Amerikában, amely a világháború kizárólagos nyertese, merthisz Európában győzök és legyőzöttek egya ránt vesztesek. Egyedül Amerikában van meg kulturális téren a nagy expanzió. - Európában a kultúra pesszimisztikus értékelésének a magyarázatét abban találom, hogy meglazult a kapcsolat egyfelől a kultúra, másfelől az örök eszmék, a hazafiaag, a nacionalizmus, a vallásos gondolat, az erkölcs, a jóság és a szépség eszméi között. - Ha a francia Bodlaire vagy Verlaine, vagy ha a zseniális Ady Endre verseit olvassuk, ha a festészetben a kubisták, a- dadaisták és a futuristák képeit nézzük, vagy ha az atonális zenét hallgatjuk,kérdem, talál-e ebben épülést az emberiség? Lehet, hogy a tulizgatott modern idegrendszer,lehet, hogy a kokaintól és egyéb izgat°szeréktől a végletekig Izgatott fantázia , lehet, hogy az élet poharából nagyot hörpintett egyéniségek kongeniállsak a művészeteknek ezekkel az ágaival, de egy normálisan kiegyensúlyozott ember nem talál gyönyörűséget bennük. - Költenek zenét, Írnak költeményeket, amelyek a rossz csiráit^ültetik el a lelkekben és én azt hiszem, hogy az európai kultúra deka .ddnciójénak a megállaaitása ezekkel a jelenségekkel függ össze. De ne felejtsük el, különösen mi, konzervatív férfiak / lelkes^éljenzés /, hegy nem minden kultúra de -kadens értelemben vett modell és "mihelyt Újra' össze tudjuk kapcsolni a kultúrát a nagy örök eszményekkel, megint visszatér a kultúrának nemzet megújító erejébe vetett hito - A kereszténység elterjedésekor a római birodalomba; is nagy volt a pauperizmus, nagy volt a szegénység és sem a cs, szárság, sem a köztársaság nem tudta többé a tömeg jólétét biztosítani.Ebben a miliőben tört előre a keg. reszténység, amely nemcsak vallásos mozgalom volt. mert a keresztény esz / me megfürdött a hellenisztikus kultúrában/ a görög szellemet vitte magával . s ihlette me, vele a Nyugat népeit. Éppen az óvilág pauperizmusának idején, s ^tt láthattuk először hogy egy nagy kulturális mozgalomnak mekkora a regeneráló ereje. J / Folytatása következik. / / - - - ~- 1 r *s
