Magyar Országos Tudósító, 1929. január/1

1929-01-09 [001]

/ gróf Klebelsberg Kunó előadása az országos fíemzeti Kaszinóban./ Folytatás l.k - Tehát nem az a viszony kultúra és szegénység között, hogy a ket~ tő kizárja egymást, másik világtörténelmi példa erre Németország fejlődése a harmincéves háboruAtán. Ez a háború nemcsak vallás - és polgárháború volt, küli öldi nemzenek is f belekapcsclódtak abba és utána óriási nyomorúságba került Németország. És mégis, hatalmas kulturális tevékenység indult meg utána. Nálunk a törökök kiűzetése után indult meg ilyen fejlődés, mert kérdem : mi adta meg a legújabb idők szecessziós irányzatáig a magyar városnak, a magyar építészetnek, sőt a ríHgyar falunak is a relifjét^ Q barokk templomok, a barokk épületek, amelyekkel tele van-ez az ország. Ezek egy óriási rekonstrukciós munkának művészi emlékei. Mjndlg azt mondják, hogy a Balkán tovább állott, török uralom al at£, mint mi .Ez .igaz, de mi a parton voltunk.Mi a Kelet £s Nyugat ütközőpontjában voltunk és a tenger is ott morajlik leginkább, ahol a vizek a partot és a sziká^kat ver desik. • - Amikor a törökök a nemzeti javakat elpusztították, a magyar népességet kezdték elhurcolni, és rabszolgaként árusították, teljesen tönkrementünk és mégis a nagy összeomlás után olyan rekonstrukciós munka követke zett, amelyeknek az emléke a barokk épületeken és templomokon még ma is meg -van. De mindez csak prelúdium. A nagyszerű példa Németország: fejlődése a napóleoni háborúk után. Ezek a háborúk főként Németország területén zajlottak le,amelyeknek nyomán általános lett az elszegényedés és Németországba mégis, ebben az időben fejlődött ki az idealizmusnak nevezett irányzat . Fichte a kultúra szavával élesztgette politikai cselekvésre a német népet. S ebben az időben Poroszország járt legelői. Jéna után Poroszországgal bántak el a legkegyetlenebbűl és Humbolt Vilmos abban az időben szervezte meg a berlini Egyetemet. Szellemi erővel igyekeztek pótolni a németek az Auerstádtnél és Jénánál kiütött fegyvert. Nem került pénz a falaknak selyemmel való beborítására, beborították tehát papírtapétával és kérdem, hogy az akkor keletkezett biedermeyer nem egyéb-e, mint a pénztelenség következtébe leegyszerűsített empire- Es az általános szegénység közepében a biedermeyer korszak kari kteris zt ikon j a a hatalmas ideálizmus. Es soha olyan hatalmasan nem szárnyalt az eszme, mint éppen a bldermeyer korszakban. - Megint egy példa,amikor a társadalom elszegényedése nem hozta magóval a kétségbeesést.,hanem ellenkezőleg azt az érzést, hogy az embereknek a mindennapi élet sivárságából az eszmék és eszmények birodalmába kell menekülniök és ott kell keresni vigasztalást az elet nyomoruságaival szemben, Ha ez igy van, mégis hogyan van az a feltevés, hogy a kultúra a szegény társadalmaknak ártalmas. Ha az ember tanai, nem akar 1 pari munkát végezni, minthogy pedig csekély a száma azoknak, akik tisztén szellemi munkából megélhetnek, azt kell vizsgálni, igaz-e, hogy a nagyobb intelligencia visszatart bizonyos fizikai munka végzésétől és hogy milyen mértékben van 3zükség a legdurvább fizikai munkára. Ez a perdöntő. Éffierre egy joismerősöm'esetét mesélem el. / Halljuk 1 Halljuk' / Az illető kétszer nősült meg., Az első feleségétől elvált. Az első felesége egy kiskereskedő leánya volt s-nem akarom a kiskereskedelmet megsérteni, de a leány nagyságának kritériumát abban látta, hegy két cselédet tarthas —son, hogy manikűröztethesse magát, mert különben nem éreste volna magát úrnőnek. Természetesen ez az anyagi romláshoz vezetett, A második felesége az ismerősömnek egy tanárnő volt,aki maga állt oda a teknü mellé mosni és ezt éppen szellemi fensőbbsége tudatában tehette meg. ^s a második házas ság boldog lett . Barátaim sorából sokan vettek el tanárnőket és tanítónőket feleségül, házasságuk mindig boldog volt és gyermekeiket is sokkal több öntudattal nevelik, mert ez a kérdés nem a kultúra, hanem e jellem kérdése. Nem a kultúra távolit ja el az embereket a munkától, hanem az alaptermész e t. ^ . / Folytatása következik. / /9