Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1990-1991 (1-a-82)
1991. május 20. / Egyetemi Tanács ülés - Személyi ügyek - Főiskola gazdasági helyzete - Tájékoztatás nagyobb beruházásokról - Folyóévi művésztelep beosztások
A MŰVÉSZETI EELSÖUU ISKULAk vALIUZIAIAsI JAVASLATAI Л FELSÖUKTAíASI TÜRVÉNY KUNCErUIÚJAUÜZ 1. / A felsőfokú értelmiségi képzés normarendszerét átfogó felsőoktatási törvénynek a szellemi alkotómunka teljességével kell foglalkoznia. A szellemi alkotások, teljesitmények fogalmát nem sajátíthatja ki azok egyik tipusa, a tudományos tevékenység. 2. / A szellemi munkára való felkészülés történetileg kialakult különböző magasabb formái egyenértékűek mind elméleti, mind pedig gyakorlati szinten. A tudományos, a műszaki, a művészeti szakirányú képzés egyaránt speciális elméleti és gyakorlati készségeket és képességeket követel meg az oktatóktól és a hallgatóktól. 3. / Az oktatást az adott szakirány egyetemes értéknormái és gyakorlati értékei minősíthetik. A művészeti oktatás elméleti és gyakorlati módszerei azonos értékűek a természettudományos, társadalomtudományos, stb. módszerekkel. 4. / A szellemi alkotások területén mind az európai, mind a magyar történelmi fejlődés alakított bizonyos történeti kategóriákat, amelyhez az uj törvénytervezet alapkoncepcióját és intézményi ideáltípusait igazítani kell. 5. / A szellemi alkotótevékenységet, mint diszciplínáktól független és mint a , diszciplínák szerint szakosodó vagy interdiszciplináris tevékenységi formát kell a felsőoktatási törvény központi értékkategóriájának tekinteni. A szellemi alkotótevékenység felöleli a tudományos, művészeti elméleti, kutató, oktató és gyakorlati tevékenységet. 6. / A szellemi alkotótevékenység alaptipusai egyenértékűek. A szellemi alkotások joga megkülönbözteti a) a tudományos b) a művészeti (irodalmi) c) a műszaki d) és az egyéb szellemi tevékenységet.
