Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1990-1991 (1-a-82)
1991. május 20. / Egyetemi Tanács ülés - Személyi ügyek - Főiskola gazdasági helyzete - Tájékoztatás nagyobb beruházásokról - Folyóévi művésztelep beosztások
2 v3o Mindegyik szellemi területen elkülöníthető az elméleti (feltaláló, kutató, innovációs), a gyakorlati alkotó és az alkalmazott tevékenységszint. A felsőoktatás mindhárom tevékenységi szinthez kapcsolódik. 7. / A felsőoktatási törvényt a szellemi alkotások hatályos jogintézményeivel, nemzetközi, európai és a magyar intézményekkel és gyakorlattal is összhangba kell hozni. 8. / A felsőoktatási törvény koncepció tervezet ugyanis egyoldalúan a hagyományos tudományos tevékenységet ismeri el, mint szellemi alkotótevékenység ideál' tipusát, ezért az oktatást is ebből kiindulva Ítéli meg, legitimizálja. Az elméleti kutatótevékenységet is szinte kizárólag szcientista alapokról kiindulva kezeli és elszakitja a gyakorlati alkotómunkától. Csak és kizárólag a tudományos kutatás versus oktatás felsőbb intézményeinek a viszonyát kivánja de lege ferenda kialakítani. Á művészeti tipusu szellemi tevékenységi formát például kivételként, különösként és eshetőlegesen említi. A szellemi tevékenység létező típusait sommásan összefoglalja a tudományos tevékenység alatt, ezért nem szó-l külön például a műszaki, természettudományos, társadalomtudományos, művészeti szellemi tevékenységről, kutatásról és az oktatásról, mint önállósult szellemi tevékenységi formáról. Jóllehet a felsőoktatási Intézményrendszer (művészeti, tanárképző, műszaki felső iskolák) erre külön is okot adna. Mindezek a nyitott absztrakciós kérdések gazdasági, financiális értelemben azt jelenthetik, hogy a műszaki, művészeti stb. oktatási és szellemi tevékenységi formák a jogalkalmazásban háttérbe szorulnak. ?./ A szellemi tevékenység művészeti tipusának sui generis jogintézményeit és intézményeit a felsőoktatási törvényben deklarálni kell: A) a művészeti felsőfokú képzés szintjeit, típusait a/ művészeti egyetem b/ művészeti főiskola
