Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1975-1976 (1-a-67)
1975. szeptember 9. / Egyetemi Tanács ülés - Murális oktatás rendjének megvitatása - Személyi kérdések - A művészettörténet vizsgarendjének megváltoztatása - Királyi Róbert volt hallgató kérelmének elbírálása
- 4 -dr,Végvári Lajos tanszékvezető egyetemi tanár közölte, hogy a muralis oktatás 'tárgyában tett 1974-• évi' ‘javaslatát - melyet az alábbiakban idézünk - nem kivánja módositani: közismert, hogy a monumentális /helytelenül: murális/ művészetek'elmélete mennyire elmaradott a képzőművészet más műfajaihoz- képest. Hészben ezzel is magyarázható, hogy az épitészek, akik tanultságuk miatt jobban hajlamosak az elméletre, nem érzik szükségét a monumentális művészet alkalmazásának, A főiskolai monumentális művészeti oktató tevékenységét tehát sok szempontból bőviteni kell, elsősorban elméleti vonatkozásban. Az életbe kikerült művész már nem ér rá kísérletezni, erre sem eszközbeli, sem anyagi módja nincs. Ez az oka annak, hogy amikor feladatot kaptanácstalan, megoldásai sematikusok, nem gazdagítják a művészetet, 1/ Fentiek alapján a monumentális képzés elsőrendű feladatai közé számitom a monumentális művészet elméletének tanulmányozásátfc Javaslom a művészetszociológiái kutatásokat a társadalom igényének megismerésére, a monumentális müvek által kiváltott hatások^' komplex elemzését, a monumentalitás újfajta /modern/ érthetőségé** nek problémáját, ezzel kapcsolatban az érték problémájának és az információt hordozó formák elméletének tanulmányozását, továbbá a téma, a szituáció, a mitológizálás lehetőségeinek kutatását.Azért ezeket a problémákat hangsúlyozom elsősorban, mert a monumentális művészet funkcionális • művészet, társadalmi el vár ás oláhvalósit meg, vagy azokra nevel, A növendék, ha csak formai vagy technológiai oldalról közelit! meg ezt a műfajt, sohasem fog uj eredményeket elérni s csupán a meglévőt ismétli jól-rosszul. Az elméleti problémát múltbeli vonatkozásban a művészettörténet órán tanulmányozzák, éppen ezért'az ide vonatkozó tanitások elvben csupán ismétlésnek számítsanak. Viszont annál nagyobb gond a jelen problematikának megismerésére és verbális niegfogalmazására, Ez nem jelenti a képzőművészet verbalizálását, hiszen erre senki sem lenne képes, hanem'a mai követelmények és lehetőségek körülírását, tudatosítását. Ebben a vonatkozásban tehát akár a tudományos diákköri dolgozatoknak j akár a monumentális művészettel foglalkozó órákon előadott szeminariumszerü feladatoknak igen nagy szerepük lehet, 2/ Nem kevésbé fontos az uj képhordozó anyagok kutatása, A fal különböző fa,jtáinak'tanulmányozása mellett a mesterséges faanyagok aplikációjánakj uj lehetőségeinek kutatása /farost, pozdorja lemez, faintarziak/; a negyvenes években lendületet vett fémlapok /bádog, aluminium, stb/ felhasználásának tanulmányozása, továbbá a műanyagok festői alapként való alkalmaztatásának problémája is előtérbe karülhet, 3/ A hagyományos festőanyagok mellett kísérletezni kellene az újfajta festékekkel és egyéb lehetőségekkel. Azt hiszem ebben a vonatkozásban nincs kimerítve leleményünk. st ,87 1975•/Kulichné/
