Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. szeptember 29. / Igazgatói Tanács ülés - Siskov Ludmill Marinov restaurátor szakon való tanulásának engedélyezése - Brém István kérte a müvévsztelepi gyakorlaton való részvételének engedélyezését - Rudolf Éva tanulmányainak folytatását kéri - Kálmán Endréné tanulmányainak folytatását kéri - Balassa Klára tanulmányainak folytatását kéri - Altorjai Sándor felvételi kérelme - Melocco Miklós a Tanács hozzájárulását kéri rajztanári állásának betöltéséhez - Testnevelés óra ügye - Müvelődésügyi Minisztérium leiratainak ismertetése - Főiskolai program bevezetőjének vitája
- 3 -/Végvári Lajos/ Nem szabad azonban figyelmenkivül hagyni azt a tény sem, hogy lehet valaki tehetséges alkotóművész, de pedagógiai érzékkel nem rendelkezik. Amennyiben sikerül kötelezővé tétetni a végzettek részére a pedagógiai munka vállalását, megszűnik az eddigi ösztöndíj rendszer is, ami igen sok igazságtalanságra adott okot. Ék mesterhez csatlakozva, nem helyesli a kettéválasztást. Pátzay Pál: Történtei visszapillantást tesz. Amikor még növendéke volt a főiskolának, a rajztanárképzés elkülönített volt a művészképzéstől az I,évfolyamtól kezdve. Tulajdonképen a főiskolai oktatásnak a xa^xkanaikáa: tanárképzés volt a gerince, ehhez csatlakozott a művészképző. Ennek megszüntetése a Réti-Lyka féle reform volt, amit az tett szükségessé, hogy a művészeti közéletbe kétféle szemléletű emberek kerültek. A reform lényege az volt, hogy a tanárképzést lassan álsorvasztották és a művészi diszciplínát emelték ki. A közéletben viszont az volt a helyzet, hogy az innen kikerült tanárokat a más szakosok lenézték, úgy vélték, nem elég képzettek. Most tehát arra kell törekedni, hogy kellő felkészültségüek legyenek és a közéletben nenxa.« váljanak ketté, valamint arra, hogy az ország szükségletét kellőképen kielégítsék. Véleménye szerint a kérdést olymódon nem lehet megoldani, ha a művészképzést megterhelik a tanári diszciplínákkal, mert az lazulást fog okozni, a művészképzés programmjának végrehajtását akadályozza. Régen a főiskolát végzettek azért mentek tanitani, mert nem tudtak megélni, ma viszont az a helyzet, hogy az Alap nagyobb lehetőséget nyújt a megélhetéshez, mifcx mint a pedagógus munka. Nemes László: Mint közgazdasági ember felhivja a figyelmet egy alapvető kérdésre, az értéktörvény szerepére, amelyre Pátzay mester is utalt felszólalásában. "Nekem, mint fogyasztónak jogom van választani, hogy munkámat arra a helyre adom, ami nekem gazdaságosabb, kifi- ■ zetődöbb." Véleménye szerint további arányosításra van szükség a fizetéseknél az egész ország területén. Tehát ezen a problémán valamilyen adminisztrativ rendezés segithet. Rónai Cryörgy; Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a minisztérium ezt a problémát kivülről próbálja megközelíteni a Szövetség által elindított alapokon. Olyan feltételeket szeretnének szabni, ami egyrészt kényszeritené a végzett rajztanárt, hogy pedagógiai munkát vállaljon, másrészt előnyben szeretnék részesíteni a többi szaktanárok tekintetében. Ez az ügy kollégium előtt van, amelyet a Szövetség igen i jól készített elő, a tárgyalások még folyamatban vannak. A kollégiumi anyagban szerepel olyan kitétel is, mely szerint ösztöndíja^ csak olyan egyén pályázhat, akik valamilyen pedagógiai gyakorlatot folytattak.
