Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)
1960. szeptember 29. / Igazgatói Tanács ülés - Siskov Ludmill Marinov restaurátor szakon való tanulásának engedélyezése - Brém István kérte a müvévsztelepi gyakorlaton való részvételének engedélyezését - Rudolf Éva tanulmányainak folytatását kéri - Kálmán Endréné tanulmányainak folytatását kéri - Balassa Klára tanulmányainak folytatását kéri - Altorjai Sándor felvételi kérelme - Melocco Miklós a Tanács hozzájárulását kéri rajztanári állásának betöltéséhez - Testnevelés óra ügye - Müvelődésügyi Minisztérium leiratainak ismertetése - Főiskolai program bevezetőjének vitája
- 2 -ad b/ esetében az elképzelés az, hogy a tanári tárgyak elméleti képzése fokozottabb mértékű lenne, ez esetben a tanárjelölt növendékeket a festési, szobrászi stb. képzés alól bizonyos mértékig ki kellene vonni, mert részükre sokkal több pedagógiai gyakor latot és ismeretet kell biztosítani, mint korábban. Az ábrázoló geometria oktatását is szélesebbé kell tenni, valamint a művészitörténet stúdiumát - amennyiben sikerül a Mjnisztériumm a±±&scgacdx elfogadtatni azt, hogy az itt végzettek művészettörténeti oktatásra is jogosultak legyenek. így tehát a fentiek értelmében, a rajztanárjelöltek önálló osztályt képeznének, esetleg önálló vezető mellett, szorosan kapcsolódva a rajzpedagógiai tanszékhez. Amennyiben a Tanács ezzel a gondolattal egyetértene, Domanovszicy mester kéri a Tanács felhatalmazását Balogh mester részére, aki ilyen értelemben elkésziti a tantervét, amit az uj programmba beállítanak. Felvetődik még az érzéklés-lélektan beállítása a stúdiumba. E tervnek megvalósitási lehetőségét abban látja, ha a III.évfolyam befejezése alkalmával erőteljes szelekciót tartanak/i/^sak a kiváló tehetségüek maradjanak a művész-tagozaton, a többiek lehetőséget adnak a tanári szak felvételéhez. Az is elképzelhető, hogy a művész-tagozatú növendékek fakultativ felvehetik a tanárszakot. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem lehet semmiféle pedagógus képzés tekintet nélkül arra, hogy a különböző iskolatípusokban a pedagógusok előtt milyen feladatok állnak. összegezve: A növendékek sajátos alakrajzi, festési stb. előképzést,' erőteljesebb elméleti oktatást kapnának /lélektan, ábrázoló geometria, gyakorlati tanítás, művészettörténet stb./. Ez természetesen felveti a rajztanárképző tanszak problémáját is, ami külön egységet kell képgezzen, amibe beletartozik a szakmai oktatás is. Ék Sándor: Meggyőződése, hogy a rajztanárképzés változtatására igen komoly indokok adtak alapot. Tizenegyéves oktatói és 15 éves alkotómüvészi tapasztalatáról kiván beszélni. Veszélyes dolognak látszik, ha a művész- és tanárképzést kettéválasztják, mert az az áldatlan állapot, ami a művészeti közéletben is tapasztalható, főiskolán belül is megmutatkozik, hogy lesznek első- és másodrangú növendékek. Éppen ezért azt az utat paz látja járhatónak, ha kötelező lenne minden növendék számára a tanári diploma megszerzése, ezen túlmenően, ha a művészeti közéletbe kikerülnek, ha művészetet akarnak kreálni, akkor kötelező legyen számukra a néppel való együttműködés. A Derkovits-ösztöndij pályázatánál is lehetne olyan kikötéssel élni, hogy a pályázó köteles felmutatni tanári gyakorlatot is. stb. Vgvári Lajos: Véleménye szerint azzal is kell vigyázni, hogy az elégséges, vagy annál rosszabb tehetségű növendékek részére ne legyen a tanárszak a menedék. A maga részéről sem tartja helyesnek a megkülönböztetést tanár-r és müvésznövendék között. Ék mester álláspontjához csatlakozva kijelenti, hogy a végzettek részére kötelezővé kell tenni valamilyen módon a pedagógiai gyakorlatot pl. a Derkovits-ösztöndij pályázatnál. /Bence Gyula/