Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1960-1961 (1-a-52)

1960. szeptember 29. / Igazgatói Tanács ülés - Siskov Ludmill Marinov restaurátor szakon való tanulásának engedélyezése - Brém István kérte a müvévsztelepi gyakorlaton való részvételének engedélyezését - Rudolf Éva tanulmányainak folytatását kéri - Kálmán Endréné tanulmányainak folytatását kéri - Balassa Klára tanulmányainak folytatását kéri - Altorjai Sándor felvételi kérelme - Melocco Miklós a Tanács hozzájárulását kéri rajztanári állásának betöltéséhez - Testnevelés óra ügye - Müvelődésügyi Minisztérium leiratainak ismertetése - Főiskolai program bevezetőjének vitája

- 2 -ad b/ esetében az elképzelés az, hogy a tanári tárgyak elméleti képzése fokozottabb mértékű lenne, ez esetben a tanárjelölt nö­vendékeket a festési, szobrászi stb. képzés alól bizonyos mérté­kig ki kellene vonni, mert részükre sokkal több pedagógiai gyakor latot és ismeretet kell biztosítani, mint korábban. Az ábrázoló geometria oktatását is szélesebbé kell tenni, valamint a művészi­­történet stúdiumát - amennyiben sikerül a Mjnisztériumm a±±&scgacdx elfogadtatni azt, hogy az itt végzettek művészettörténeti oktatás­ra is jogosultak legyenek. így tehát a fentiek értelmében, a rajztanárjelöltek önálló osztályt képeznének, esetleg önálló ve­zető mellett, szorosan kapcsolódva a rajzpedagógiai tanszékhez. Amennyiben a Tanács ezzel a gondolattal egyetértene, Domanovszicy mester kéri a Tanács felhatalmazását Balogh mester részére, aki ilyen értelemben elkésziti a tantervét, amit az uj programmba be­állítanak. Felvetődik még az érzéklés-lélektan beállítása a stú­diumba. E tervnek megvalósitási lehetőségét abban látja, ha a III.évfo­lyam befejezése alkalmával erőteljes szelekciót tartanak/i/^sak a kiváló tehetségüek maradjanak a művész-tagozaton, a többiek lehetőséget adnak a tanári szak felvételéhez. Az is elképzel­hető, hogy a művész-tagozatú növendékek fakultativ felvehetik a tanárszakot. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem lehet semmi­féle pedagógus képzés tekintet nélkül arra, hogy a különböző iskolatípusokban a pedagógusok előtt milyen feladatok állnak. összegezve: A növendékek sajátos alakrajzi, festési stb. elő­képzést,' erőteljesebb elméleti oktatást kapnának /lélektan, áb­rázoló geometria, gyakorlati tanítás, művészettörténet stb./. Ez természetesen felveti a rajztanárképző tanszak problémáját is, ami külön egységet kell képgezzen, amibe beletartozik a szakmai oktatás is. Ék Sándor: Meggyőződése, hogy a rajztanárképzés változtatására igen komoly indokok adtak alapot. Tizenegyéves oktatói és 15 éves alkotómü­­vészi tapasztalatáról kiván beszélni. Veszélyes dolognak lát­szik, ha a művész- és tanárképzést kettéválasztják, mert az az áldatlan állapot, ami a művészeti közéletben is tapasztalható, főiskolán belül is megmutatkozik, hogy lesznek első- és másod­­rangú növendékek. Éppen ezért azt az utat paz látja járhatónak, ha kötelező lenne minden növendék számára a tanári diploma meg­szerzése, ezen túlmenően, ha a művészeti közéletbe kikerülnek, ha művészetet akarnak kreálni, akkor kötelező legyen számukra a néppel való együttműködés. A Derkovits-ösztöndij pályázatánál is lehetne olyan kikötéssel élni, hogy a pályázó köteles felmu­tatni tanári gyakorlatot is. stb. Vgvári Lajos: Véleménye szerint azzal is kell vigyázni, hogy az elégséges, vagy annál rosszabb tehetségű növendékek részére ne legyen a tanár­szak a menedék. A maga részéről sem tartja helyesnek a megkülön­böztetést tanár-r és müvésznövendék között. Ék mester álláspontjá­hoz csatlakozva kijelenti, hogy a végzettek részére kötelezővé kell tenni valamilyen módon a pedagógiai gyakorlatot pl. a Derkovits-ösztöndij pályázatnál. /Bence Gyula/

Next

/
Oldalképek
Tartalom