Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)
1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése
J7 ! Pátzay Pál: szobrászati oktatás módszere♦ Tanításunkban, hogy bizonyosan szilárd eredményt érhessünk el, jól átgondolt, a műalkotás létrehozásának természetes sajátságaihoz alkalmazott módszert kell követnünk. A szobor látásunk utján szerzett formakincsből épül és a látásunk számára felfogható emberi tartalmak kifejezése. Ezért a tanitás legelső és egész tanításunk folyamán figyelembe tartandó lépése az legyen, hogy a jó világítási és látási viszonyok fontosságát a tanítványokkal megértessük. Vagyis, hogy mintájával és munkájával mindig kedvező látási viszonyba helyezkedjék, kellő távolságban legyen modelljétől és munkájától is, úgyhogy tárgyát egészében szemlélve, alakját, arányait könnyen felfoghassa. ^ eA&u-yX A szobor lényegében ugyan ábrázolási minőségek hordozója, de egyben valamilyen anyagból készült tárgy is. Alá van veire a nehézkedési erőnek, meg kell felelnie anyaga természetének és a valóság arányosságainak. Ezért a szobrász mindig kéz*, nél lévő szerszámai közül sohasem hiányozhat a függőón, a vizszintező és a körző. Bár a térben való eligazodásunk alapvető irányainak érzékelése velünk született tájékozódó képességünk, mégis e képességünk fejlesztése céljából szükséges ellenőriznünk ezekkel az egyszerű mérőeszközökkel. így jutunk el érzéklésünk teljes biztonságához és pontosságához. A mérőeszközöket azonban mindenkor csak ellenőrzésre használjuk. Természetes téri tájékozódásunkat nem helyettesithetik, hanem csak szolgálják. A tanítványnak minden mintázási feladatát rajzolással kell kezdenie, ha tljes kiterjedésű szobor, akkor több oldalról ris, hogy témája alakját megismerje és megértse mielőtt a váz elkészítéséhez, illetve agyagból való felrakásához, megfformálásához hozzákezd. Már kezdetben hozzá kell szoktatni a tanítványt ahhoz,; hogy mindig pontos, méret szerinti, jól tartó vázat készítsen, nehogy munkája folyamán a laza és helytelenül méretezett váz következményei munkalendületében akadályozzák. Ügyelnünk kell arra, hogy a mintázáshoz előtanulmányul készített rajzok, bárha látszólag csak a modell formáival való ismerkedést szolgálják, mégse legyenek sematikusak, hanem mindenkor a modell sajátos formáihoz kötötteknek kell lenniök és a valóság optikai jegyeit kell tükrözniök, mert céljuk igazában a látni és meglát: oanulás.