Magyar Képzőművészeti Főiskola - tanácsülések, 1959-1960 (1-a-51)

1959. szeptember 17. / Igazgatói Tanács ülés - Társadalmi ösztöndíjak - Ujabb diplomamunka bírálat időpontjának kitűzése - Greskovits László visszavételének ügye - Pátzay Pál szobrászati oktatás módszere - Móka István felvételi kérése

- 3 -/Domanovs zky Endre/ % amelynek a főiskola munkájában érvényesülni kellene. A távol­levő Bernáth mester véleményét Írásban adta meg, amelyet Bence mester ismertet. Kéri Pátzay mestert, mondja el szóban, hogy a felső évesek oktatását milyen módon képzeli el. Ék mester közbeszólásara válaszolva elmondja, hogy valóban ké­szítettek a főtanszakvezetők különböző programtervezeteket, azonban azok nincsenek összehangolva. E megbeszélés célja pedig az lenne, hogy a főtanszakok munkáját összhangba hozzák. Pátzay Pál: A vitatott tervezet elkészítésének történetét ismerteti: Kezdet­ben a főiskolai tanár kizárólagosán saját felelősségére oktatott, ami nem okozott nagyobb bajt, mert növendékeit az első évtől végig tanította olyan eredménnyel, amilyennel sikerült. Az okta­tás alapelve a személyi hatás volt. A későbbiek folyamán egy-egy évfolyamot összekapcsoltak,' ennek volt sok előnye is. Mint a felső évfolyamok oktatója, azonban olyan növendékeket kapott, akik nem voltak kellőképen előkészítve, ezért vált szükségessé, hogy a legelemibb dolgokat leírja és a fiatalabb tanároknak tanácsul átadja. így keletkezett ez a tervezet, amelynek célja kizárólag az volt, hogy az első három évfolyamot előkészítse a felsőbb évfolyamokra, amikor már kreativ jellegű oktatás folyik. A felsőbb évfolyamok Karikájának írásba foglalása egy nehezebb probléma, ezért azt nem is irta meg. Az idei tanévben próbálja ki elképzeléseit,-ha azok beválnak, azt is leszögezi Írásban. Hasznos volna ezt Írásban elkészíteni, mert végeredményében, ilyen Írásbeli munka nincs a világon sehol sem. Van olyan gon­dolata, hogy érdemes lenne a nyilvánosságra hozni, hogy a fő­iskolán kívüli szakemberek is hozzászólhassanak. Azt tapasztal­ja, hogy a rajzoktatásban nagyon sok előnnyel jár, ha a legma­­gasabbfoku vizuális nevelés módszerét ismerik a rajztanárok, ezért hasznos volna széles körben ismertetni ezt a tervezetet. Bence Gyula: Ismerteti Bernáth Aurél Írásbeli véleményét. Bernáth mester bírálatával kapcsolatban a következő vélemények alakultak ki: ad 3»old.: nem portréról beszél a tervezet, hanem fejmintázásról, f ormaismerétről. ad 12 old.3.bek: Nem elválasztható két fogalom, ezek komplemen­ter fogalmak. Első éves hallgatónál nem lehet olyan szempontokat megkívánni, amelyek felfogására hem ké­pes. Nyomatékosan erre hívja fel a figyelmet, a gon­dolkodási rendszer, ami ezeket az ellentéteket fenn­tartja, pl. a tudatos és az ösztönös fogalmat. Domanovszky Endre: Bernáth mester hozzászólásából az derül ki, hogy fél egy sema­tizmustól. Pátzay Pál: A sematizmustól mindig fél, ettől függetlenül,a növendék, ha kikerül a főiskola falai közül, megbízatását mindig sematikusan intézi el. Ennek ellenére, a műalkotás minden mozzanatával meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom