MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965
3149/1965. A munkaerőgazdálkodás néhány aktuális kérdése és a túlóra-gazdálkodás
Külső munkaerőhelyzet hatása a vállalati munkaerőgazdálkodás,:»o, ' A népgazdaság fejlődésének korábbi igen hosszú szakaszában az ipari termelés növekedéseként jelentkező uj munkaerőigény találkozott a keresőképes lakosság munkavállalási törekvésével* E kétoldalt jelentkező igény összhangját csak erősitette az ipar tekintetében az, hogy úgy a munkakörülményekben, mint az anyagi és kulturális szinvonal biztosítását illetően kedvezőbb feltételeket nyújtott a népgazdaság többi ágazataival — kiváltképpen a mezőgazdasággal és az építőiparral - szemben. A munkaerőadottságok nem támasztottak tehát szigorú követelményeket a munkaerőgazdálkodással szemben. A vállalatok munkaerőgazdálkodási tevékenysége jórészt csak kifelé irányult és a termelés létszámszükségletének mechanikus - adminisztrativ - biztosítására Szűkült le* /Munkásfelvétel, munkakönyvkezelés, stb0/e A vállalati munkaerőkapacitás nem megfelelő hasznosítása következtében az ipar létszámigénye gyorsabb ütemben nőtt, mint a külső munkaerőtartálékok, illetve a munkavállalási feltételek /szociális és kommunális létesítmények/ azt lehetővé tették volna. Az egyre szűkülő lehetőségek miatti egyenlőtlenség a vizsgált 1964a évben mutatkozott meg igen élesen* Az extenziv munkaerőgazdálkodással helyenként kialakult munkaerő- hiány egyidejűleg visszahatott a foglalkoztatottak munkafegyelmére, annak lazulását eredményezte. Ezt elősegít ette a munkaerőhiány eltúlzott tudatosítása is, A vállalati tervezési és az anyagi érdekeltségi rendszer fogyatékosságai« A termelési feladat munkaerőszükségletének tervezése időszakában több olyan feltétel még nem, vagy csak részben ismeretes, amely befolyásolja a ténylegesen szükségessé váló munkaerő mennyiségét, /A termelési terv egy részének specifikációja csak később alakul ki, a tervbe vett beruházások és műszaki intézkedések megvalósulásának határideje és hatásfoka bizonytalan, stbn/ Ezeknek a feltételeknek becslésszerü számbavétele elkerülhetetlenül kisebb- nagyobb mértékű bizonytalansági elemet visz be a vállalati tervekbe.- 3 • ■ 6 MNL OL XIX-A-83-b
