MNL-OL-XIX-A-83-b 3146-3190/1965

3149/1965. A munkaerőgazdálkodás néhány aktuális kérdése és a túlóra-gazdálkodás

2

iparban a foglalkoztatottak számának gyors növekedése. Az alkalmazottak, főként az adminisztratív dolgozók lét számnövekedésének üteme a munkásokét is meghaladta*

A termelés által nem indokolt mértékű létszámemelkedésen kívül a túlórák száma is progresszív mértékben nőtt.

1961

1962

1963

1964

évi növekedési

ütem /Száz

alékban/

Termelési érték

11,7

8,8

7,1

8,8

Munkások létszáma

3,5

3,4

3,6

3,4

Alkalmazottak létszáma

3,o

4,o

5,6

4,7

Ebből: adminisztrativ

3*2.

7,1

6,6

vn

S»

ro

Össze

s foglalkoztatottak létszáma

3,4

3,6

4,1

3,7

Túlórák száma:

3,7

9,o

44,1

5,8

Az egymással ellentétesen alakuló tendenciák tehát - a termelés degressziv üteme, a stabil ütemü létszámemelkedés, az erősen progresszív mértékű tulórafelhasználás - azt bizonyítják, hogy a vállalatok nem biztosították az általuk lekötött munkaerőkapseitás észszerű hasznosítását. Ez természetesen kedvezőtlen hatást gyakorolt a termelékenység alakulására is*

Az iparban lekötött munkaerőállomány korszerű szervezettségének és kellő fegyelmezettségének hiánya egyik összetevője volt annak, hogy nem realizálhattuk kellő mértékben az egyre bővülő termelőeszközállomány élőmunka megtakarítási lehetőségeit é.s a termelő- eszközök gyorsabb megtérülését.

Az iparvállalatok megfelelő munkaerőgazdálkodásána.k kialakulását fékező, illetve azt kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül a vizsgálat tapasztalatai alapján: a külső munkaerőhelyzet hatását, a tervezés én az anyagi érdekeltségi rendszer fogyatékosságait, az intézkedések egyirányúságát, a túlzott mértékű tulórafelhasználást, valamint az állami és munkafegyelem nem kielégítő voltát és a megfelelő beszámoltatás hiányát emeljük ki.

MNL OL XIX-A-83-b