MNL-OL-XIX-A-83-b 3201-3250/1961
3206/1961. A Genfben 1958. április 29-én kötött nemzetközi tengerjogi szerződésről
4 külső határának fővonalán teljesen vagy részben kivül esnének. A parti állam tartozik ezeket a horgonyzóhelyeket tisztán körülhatárolni és határaikkal együtt a tengeri térképeken megjelölni, amelyeknek kellő nyilvánosságot kell biztosítani. 10« cikk 1. Szigetnek tekintendő az a vizzel körülvett, természetes módon keletkezett földterület, amely dagály idején a viz szintje felett marad. 2. A szigethez tartozó parti tengert a jelen cikkek rendelkezései szerint kell mérni. 11, cikk 1. Apály idején kiemelkedő magaslat alatt azokat a természetes módon keletkezett szárazföldi területeket kell tekinteni, amelyek apálykor tengerrel vannak körülvéve és a viz szintje felett vannak, de amelyeket dagálykor a viz elborit. Olyan esetekben, amikor az apály idején kiemelkedő magaslat a szárazföldtől vagy szigettől teljesen vagy részben akkora távolságra van, amely nem haladja meg a parti tenger szélességét, az ilyen kiemelkedés apályvonala a parti tenger szélességének mérésénél alapvonalnak vehető. 2. Olyan esetekben, amikor az apály idején kiemelkedő magaslat teljes egészében a parti tenger szélességénél nagyobb távolságra van a szárazföldtől vágy szigettől, az ilyen kiemelkedő magaslathoz saját parti tenger nem tartozik. 12. cikk 1. Amikor két állam partjai egymással szemben vegy egymás mellett fekszenek, akkor ellenkező értelmű kölcsönös megegyezés hiányában egyik államnak sincs joga parti tengerét azon a középvonalon túl kiterjeszteni, amelynek minden pontja egyenlő távolságra van ama alapvonalak legközelebbi pontjától, amelyektől számitva mindkét állam parti tengerének szélességét mérik. A jelen pont rendelkezései nem érvényesek azonban arra az esetre, amikor történelmi jogcim vagy más körülmények alapján szükséges a két állam parti tengerét a jelen rendelkezéstől eltérően körülhatárolni. Stsz.: 04553 * ' ^ MNL OL XIX-A-83-b
