MNL-OL-XIX-A-83-b 3201-3250/1961

3213/1961. A zöldség-gyümölcs felvásárlás és értékesítés helyzetéről

- о *•

Az itt előforduló hibákat az ellenőrzés növelésével igyekszünk csökkenteni.

6. / A Megyei Értékesítő Központok a tsz-ek nagy tételben jelentkező áruinak átvétele mellett elhanyagolták a kistételű háztáji gazdaságokban termelt áruk átvételét.

Ennek megszüntetésére megyei szerveink felé intézkedtünk.

7. / Változatlanul fennáll az a tendencia, hogy a budapesti zöldségellátás növekedésének üteme elmarad az országos zöldségellátás növekedésének ütemétől. Ez részben azzal függ össze, hogy a zöldség forgalmazás költségei és a jelentkezőmeny- nyiségi veszteség nem volt összhangban az alkalmazott mechanizmusokkal. A Belkereskedelmi Minisztérium és Pénzügyminisztérium I. félév végén tett intézkedései az e téren jelentkező feszültséget előreláthatóan csökkenteni fogja.

8. / Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátóipari vállalatok általában kevés zöldség és

főzelékfélét vesznek át. Egyes cikkek tömeges beérésének időszakában az áru levezetésére nagy fogyasztóként nem vehetők számba. E téren előrehaladást a konyhák fokozottabb gépesítése és a fennálló mechanizmusok változtatásával lehetne elérni.

9. / Egyes tsz-ek időszakonként nagy tömegű áruval jelennek meg a piacokon. A primőt

időszakban,vagy áruhiány esetén itt rendszerint magasabb árat érnek el,mintha a felvásárlókereskedelemnek adnák át. Ez kedvezőtlenül hat a fogyasztói árszínvonal alakulására is. Más időszakban viszont még olyan árat sem tudnak elérni.mint amit részükre a felvásárlókereskedelem helyi átadás esetén fizet.

A tsz-ek piacon értékesített árujának ellenértéke nem folyik be a Magyar Nemzeti Banknál vezetett egyszámlájukra, s ez is ösztönzően hat a piacozásra. Ez kedvezőtlen hatással van az ilyen tevékenységet nem folytató termelőszövetkezetekre is.

Miután a piaci értékesítésnek megfelelő bizonylati alapja nincs, a piacon megjelent termelőszövetkezeti tagok elszámolása megnyugtatóan nem ellenőrizhető,

10. / Az elmúlt években értünk el némi előrehaladást a felvásárlási beruházások terén.

Beruházásra fordított összeg az elmúlt két évben 100-100 millió Ft. volt, több mint kétszerese a zöldség-gyümölcs felvásárlókereskedelem akkumulációjának. /Az évenként realizált akkumuláció és a beruházási összeg különbözeiét a SZÖVOSZ más ágazatok akkumulációjából fedezte/. Ennek eredményeként 1960/61. évben megkezdte üzemelését a szatymazi, fehérgyarmati, salgótarjáni, kaposvári és siófoki egység, ez év őszére részlegesen üzemelni fog a nyíregyházi nagy létesítmény is. Ennek ellenére a felvásárlás technikai színvonalának elégtelensége, az évről évre növekvő felvásárlás mellett egyre nagyobb hehézségek elé állítja a szövetkezeti felvásárló kereskedelmet. Különösen a mezőgazdaság szoaialista átszervezésének befejezése után a nagytételekben történő felvásárlásnak nincs meg az üzemi feldolgozási lehetősége, ami nehezíti mind az export, mind a lakosság felé történő értékesítést.

Intézkedést kell tenni a felvásárlási beruházások ütemének gyorsítására.

11. / Az előzőekben említetteken kívül az exportszállításokat korlátozza.hogy kielégítő számú és kapacitású hütővagon és hütőgépkocsi.továbbá a vagonok jegeléséhez szükséges jégmennyiség nem áll rendelkezésre. A szükséges jeget pedig nagy szállítási költséggel kell a felhasználó helyre szállítani. Jellemző, hogy a szatymazi és kecskeméti barack szállításához Budapestről, Miskolcról és Kaposvárról gépkocsin szállították a jeget.

12. / A göngyöleg gyártás anyageüiási nehézségei miatt,elsősorban a belföldön forgalomba

hozott .áruféleségek minőségileg károsodnak. A zöldségfélék egyrészét göngyöleg hiánya miatt kénytelenek vagyunk ömlesztve szállítani. Az 1962. évi népgazdasági tervben fokozottabban kell kielégíteni a göngyöleg gyártás anyag igényét.

1267/1961. 12o/pld. HAné.

?

MNL OL XIX-A-83-b