MNL-OL-XIX-A-83-b 3201-3250/1961
3213/1961. A zöldség-gyümölcs felvásárlás és értékesítés helyzetéről
4 2./ Export. Az I. felévi exporttervet mennyiségben 209.9 %-ra, Dft. értékben 203.8 %-ra teljesítettük az alábbi részletezés szerint : 4 1960. 1. tény félév 1961. I. terv f é 1 é V tény Wg - . Üt wg Dft wg Dft Burgonya 1458 8555 12oo 3677 19874 Zöldség 1738 26126 13oo 1546 33481 Gyümölcs 717 14768 436 939 22453 Összesen : 3913 49449 2935 372oo 6162 758o8 A nagymértékű túlteljesítésben elöntő széröpe vano;194® wg. térvén, kívül leszálTUótt- óburgonya expörtnakV továbbá, hogy két héttel korábban kezdődött meg a gyümölts- félék nagytömegű exportja.'j 3./ Az ipar 650 wg. zöldségtervére 823 wg-t, a 680 wg. gyümölcstervére 1536 wg-t teljesítettünk. A cseresznyénél és ribizlinél mutatkozó kisebb lemaradást egyéb gyümölcsfélék túlteljesítései többszörösen pótolják. Az I. félévben tapasztalt hiányosságok, problémák* s ezek javítására teendő intézkedések. 1. / Az'aszályos időjárás, különösen a 'július,' augusztusi beérőéi' cikkeknél mind exportnál, mind belföldi ellátásban nehézséget okoz, mert kicsi az öntözött zöldségterületek aránya. Szükséges, hogy e téren az eddiginél nagyobb előrehaladást érjünk el, ami az itt jelentkező nehézségeket csökkenti. 2. / A zöldség vetőmag ellátás - az eddigi eredmények ellenére - sem megnyugtató. Ebben az évben ez a paradicsomnál, zöldbabnál, zöldpaprikánál és uborkánál jelentkezett. A nagyobb választék és a biztonságosabb ellátás e téren is intézkedések megtételét teszi szükségessé, aminek kidolgozását a FM. folyamatba tette. 3. / A nyers és konzerv export lehetőségeket, valamint a lakosság jobbminőségü áruval való ellátását jelentősen befolyásolja az elégtelen növényvédelem, elsősorban gyümölcs, de egyre inkább zöldségféléknél is. / Pajzstetü, barackmoly, cseresznyelégy, különféle növényi kártevők, stb./ Ez nemcsak minőségi, de mennyiségi kiesést is jelent. 1961/62. gazdasági évre az eddiginél szigorúbb rendszabályokat kell életbe léptetni a védekezésre, a szükséges védekezőszerek és gépek egyidejű biztosítása mellett. 4. / Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a vezetés nem alkalmazta bátran a tagok érdekeltségével jobban összhangban lévő jövedelemelosztási formákat, nehezen ment az áru betakarítása, a kereskedelem igényeinek megfelelő termelői csomagolás. /Pl. napi, vagy heti kifizetés a borsószedésért, munkaegység helyett, a gyümölcs csomagolásért a felvásárló szervek részéről téritett külön dij megosztása a tsz-ek és tagok között/. Szükséges volna, hogy a reális szedési dij a tsz-ek 1962. évi üterrtervében megtervezésre kerüljön. 5. / A termelőszövetkezetek és a felvásárlókereskedelmi szervek közötti gazdasági kapcsolatoknál még előfordul, hogy az árut a szabványelőirásoknál gyengébb,vagy magasabb minőségűnek veszik át. Ebből viták vannak nemcsak a termelők és a felvásárlókereskedelmi szervek.ha- nem a felvásárló és elosztókereskedelmi szervek között is. Minősítéseknél az adott áru iránti kereslet és a jelentkező mennyiség aránya hat a minősítésre. A fogyasztóknak forgalombahozcft áruknál is előfordul, hogy az ár a minőségi osztálybasorolásnak nem felel meg. f MNL OL XIX-A-83-b
