MNL-OL-XIX-A-83-b 3151-3208/1959
3175/1959. Az 1959/60. gazdasági év felvásárlási és árpolitikájáról
4 ■* melö£ és értékesitési szempontból éltékelhető magatartás^ ára i£. Ezeket a kihatásokat no még nem lehet átfogóén lemérni* Ezóit ez uj gazdasági évben felvásárlási- éc árpolitikánkból! továbbié ie £ tebi- litásrc kell tülekednünk és o £ ok olyan vonatkozásokban változtassunk, ahol a tendenciák pontoson Ismerhetők ée azok nem átmeneti jellegűek. A mezőgazdaság' szocialista átalakításának meggyorsult szakaszában felvásárlási- éc árpolitikánknak elsősorban azt a célkitűzést kell előmozdítania, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb meg£ziláldúljanak, a termeié£ struktúrája a népgazdacági szükségleteknek megfelelően alakuljon és az egész mezőgazdaságban növekedjék a termelés és árutermelés* Ellátási oldalról az árutermelés további növelése kulcskérdés, miután a lakosság reáljövedelmének növekedése további ellátási igényeket támaszt főképen állati fehérjékben, zöldségben, gyümölcsben és emellett a tez-mozgalom fejlesztésével is tovább növekszik a központi árualapokkal szembeni kereslet. A termelés, árutermelés és értékesítés helyzetét jelenlegi, sok vonatkozásban hiányos ismereteink alapján a következőkben tudjuk össze* fog lelni.- 5 A növénytermelés szerkezete - egyes hiányosságoktól eltekintve - b*ur Téndencíai'ban a sok torzitó tényező /adott egyéni őszi vetéséig lomány, évelő pillangós, őszi talajelokészités, vetőmag és vetőgumé- hiány, stb,/ következtében nem lehet teljesen világosan felmerni, várhatólag megfelelően alakul* A termelési kedv az egész^mezőgéz da- ságban jó és a nagyüzem termelési fölénye a növény termelésben ezévben még jobban meg fog mutatkozni. Az előzetes jelentések szerint csökken a kenyérgabona, és burgonya vetésterülete. A takarmánygabona vetésterület közel változatlan, mig a kukorica, s zála stak ármány, __ cukorrépa és valószínűleg aánapraforgéterülct növekszik. A zöldség vetésterület országos alakulása a még nem végleges jelentések szerint kedvező. A kenyérgabona vetésterület további csökkenése ^nagyobb- részben az egyéni gazdaságok őszi vetév£területének csökkenéséből adódik. Várhatóan ez idei jobb talajmunka éc növényápolás mellett^ az előirányzott terméseredményt igy is elérjük, /A tsz-ek és egyéni gazdaságok ezévben a kenyér gabona'vetés 65 $-án végeztek fejtrágyázást a múlt évi 37 %-kal szemben/. A burgonya vetésterület cső kkené- se az újonnan alakult tsz-eknél megmutatkozott vetőgunohiánynek a következménye. A t c kér nány terület a szemestakarmány oknál kisebb arányban, a szálastakarmányoknál pedig jelentősen emelkedett, amiben szerepet játszik a tsz-ek erős maxhahizlalási törekvése és bizonyos mértékig a szervestrágyahiány pótlása is. Kedvező, hogy ezévben a termelőszövetkezetek, a háztáji és egyéni gazdaságok kb 830,000 két.holdon hibridkukoricát vetettek el, A cukorrépával és napraforgóval bevetett területek a termelőszövetkezeteknél növekedtek, A napraforgóterület növekedése a tcz-eknól a gyors jövedelmezőségre való tö- r ekv6 s kihat á s a. A vetésszerkezct alakulása és a jelenlegi tennéekilátde ok mellett ez uj gaásdas ági ^ évre előirányzott felvásárlási tervek teljesítésével a főtörményeknél ezidőezerint reálisan számolhatunk* A növénytermelés területén ez uj gazdasági évben részben az adott termelési helyzetből, részben a tsz-fejlesztés kihatásaiból adódóan az alábbi kérdések megoldására kell felkészülni: A termelőszövetkezetek fejlesztésével a kényér-.és takarmánygabonáknál mintegy 2.000 vg-nal csökken az u.n# biztosított bevételek menynyicége, /A cséplőgéprész díjtétele a tcz-eknél alacsonyabb,mint volt ./. ? MNL OL XIX-A-83-b
